Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Bevezetés VI. 4dik Fergetegekről, viharokról 1702-1872 VII. 5dik Bő termésekről 1700-1837 VIII. ódik Szűk termésről 1709-1827 IX. 7dik Földindulásról, földrengésekről X. 8dik Folyóvizekről, erekről, tavakról, ezek nevének eredetéről XI. 9dik Pusztult helységekről XII. Szigetekről, halmokról, ezek nevének eredetéről XIII. Szentes 1842. évi állásáról XIV. Az 1848. évi eseményekről XV. Főbírók névsora 1736-1848, folytatása 1848-tól polgármesterekkel, 1872-től járásbírókkal, rendőrkapitányokkal 1905-ig, országgyűlési követekkel 1897-ig XVI. Forró nyarak 627-1822 XVII. Időjárási feljegyzések 401-1800: A Vasárnapi újság 1862. Évf. alapján, 1809—1848ig/l 856-ig? Bán Szabó Mihály kovácsmester, 1848-1864 Bajkai Sándor, 1857-1927 Jelenkorunkbeli, a szerzők saját jegyzetei alapján A Petrák-krónika utóélete A XX. század második évtizedének végére a krónikaírás megszűnt Szentesen. Ez természetes is, hiszen ekkorra megjelent és elterjedt Sima László: Szentes története c. monográfiája, a krónikás szerepét pedig átvette az írott sajtó. A Petrák-krónika nemcsak mint kéziratos könyv élte túl szerzőit, de mint forrás, már a XIX. században bekerült a szentesi helytörténeti irodalomba. Kiss Bálint 1836-ban keltezett kéziratában a térség történetére vonatkozó szakaszok szövege szinte szószerint előfordul a Petrák-krónikában is. Sajnos Kis Bálint, aki pedig általában feltüntette forrásait, ezekhez a szakaszokhoz nem készített jegyzeteket, a Petrák-krónikára, mint forrásra sehol sem hivatkozott. * További kutatások feladata lesz kideríteni, hogy milyen módon kerültek krónikáink adatai a múlt század népszerű földrajzi leírásaiba. Mind Fényes Elek, mind iíj. Palugyay Imre, mind pedig Pesthy Frigyes munkáiban megtalálhatjuk a Petrák-krónika adatait - sajnos minden jegyzet, hivatkozás nélkül. A korabeli levéltári iratokból tudjuk, hogy ezek a szerzők adataikat az egyes megyei hatóságokon keresztül közvetlenül az érintett helységektől szerezték be, kézirataikat ellenőrzésre, kiegészítésre illetve javításra a megjelenés előtt elküldték. Sajnos az iratok között a levéltárban eddig csak kísérőleveleket, vagy iktatókönyvi bejegyzéseket találtunk. Kivéve Pesthy Frigyes helynév-gyűjtését, ahol mind a szerző által készített utasítás, mind pedig a válaszok, a szentesi helynevek leírása, fennmaradt az iratok között. A válaszadó küldöttség, részben bizottmányi XXIII
