Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Krónika vagy Vissza pillantás az 1736ik évtől fogva jelen időig (Debreczeni István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 Debreczeni István-féle változat alkalomal Szentes város magyar lakossal a város alatti rétségbe, Bőjtősi István nevezetű papjokkal Szentilona szigetbe költöztek mely szomorú helyzet a magyarok közül némelyek leshelyre álván sok törököt elfogtak és rabságba tartották, Barta János, Kerekes Ferencz, Zeke István Törők József Bokor Márton s többen magokat össze szedvén egy éjjel a törököket kizavarták Háromszázát kőzűlők lenyakaztak az úgy nevezet sápihalomnál, s mi útán a törököknek barátságuk nem lévén itten lakni elpusztult erről a tájról, a kikőzülők ittenmaradtak Keresztyéneké lettek a magyarokai össze házasodtak, maradékaik mai napigis törők néven neveződnek, Szentes városában a 1566lk év tájban a Törőktől való félelemben az Orodi káptalan, minden kincsét irományait, Zentlászlóra horták, mível Zent Lászlót az Orodi káptalan és a Zent Lászlóhatáraban lévő Besenyőbe egy Kriptájba rejtették melymai napig is otlappang, ámbár az emberi kezek, a hagyomány szájról szájra maradván a mai időben az úgy nevezet Besenyő halmot csak nem fenékig kiásták, de csak ember csontokon kívül sémi másra nem akadtak, 1514lk esztendőben Dózsa paraszt támadasa ezen város alatt tartatott s mindéiből kípusztítótta 1542ben a Sáskák és egerek sokasága minden gabonát megemésztetett, 1598ban a nagy marhadőg úgy ki pusztította barmaiktól, hogy barom módjára magok húzták az ekét, Törők járom alatt nyőgőt a város egész 1694ik míútán az 1572ik év körül Doczí Gergely aki a Simándi orod megyében fekvő városról szent napjára eső vására mint egy 800 főig felmenő haramia csapata berontani tőrekedet, amin aljas czélját elís érte és avárosban a mi elé akadt mindent felprédáit, De atőrőknek ez ídőtájban a vidéken parancsnokolt fegyveres sereggel találkozván a kik is a haramia bandát lekaszabolták elfogdostak erablók csapatába szégyenére ezen időnek nem csak magyarok de előkelő famíliákból valók is voltak, a milyen volt Doczi Gergely is Zendusnak a birtokossá a kiís a többiekkel együtt Konstántinapolyba küldetett, a Doczi família szakadtával Szentes várossá a Királyi fískusra,szállott és hol egy helyre hol más helyre kellet hordani az adót, Aradra, Erdélybe és gyúlára az 1686 esztendőbe, ezen város alatt verte meg a Veterán Cs. K. Generális Eugénna Szegedi törökökhöz segítségre sijető törököket, melyütkőzet a dél felől való részén a városnak, és a kik az ütközetbe elestek két rakásbahorták, a nagyobbik tőrök a kisebik keresztényeké, s földel lehánták s mái napig is ottan látható a két dombforma melyet még az 1739 korúi harcz dombnak neveztek, melyhez közel vagyon az ütközetre készült Eugén sáncza is a réti lapály partján, 1716ik esztendőben ezen város a tőmősvári várat császári hádsereg számára Kenyeret Sajtot Zabot Szénát és egyéb élelemre valót szálitot A református tanító megunván a hit háborgatásbani üldözését Szőnyi Lőrincz elkísérte a lakosokat akik osztán katonává lettek, Tőmősvárnál Nádorfehérvárnál példás jeleit adták vitézségüknek, az 1720lk észténdőtájban a Császári sereget segítő Szakaszokba a 11 11 Friedrich Veteráni, a török ellen harcoló császári hadak tábornoka 263
