Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Krónika vagy Vissza pillantás az 1736ik évtől fogva jelen időig (Debreczeni István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 kik a tőmősi éjszaki Nádorfehérvári bevételre lejöttek a pestis belejők eset e varos alattartották a kontramacíót a főtiszteknek a város a közemberek s a lovaiknak a lakosságszolgáltatott eleimet s miután pedig útnak indulván felszólították a város elöljáróit hogy egyet nevezenek ki magok közül a ki velő Bécsbe fogna menni de bírák uramiék a felmenést nem fogadták el pedig azon főtiszt ászt monta hogy Ő Szentes várossának azon jó tétéért hogy hádseregét 3 hóig elegendően elátták mindennel, a Császár előtt kieszkőzli, hogy Örökös szabad város lesz mivel még akkor földes ura nem volt - hanem az adót az Aradi sóházhoz kellet hordani és a kik a pestisbe elhaltak a gogánparba temették minden ruhástul együt. 1747 Esztendőbe a Reformátusoktól a templom és papíház az Iskolával egyűt elvétetett, és a kevés szám megtelepedet Romai katholíkusoknak adatott a Reformátusok pedig vájokból12 építettek templomot magoknak Zsindely tetőre, ugyancsak az 1748lk esztendőbe azon parancs adatott ki a temp13 építése irányába hogy a templom falai közé legkiseb téglát sem szabad tení és pénzért fogadtak olyan alyas embereket a kik titkon arra vigyáztak hogy a vájok közé tesznek e valahol téglát és hogy az építés akadájozák hegyes törőkkel szurkálták a falakat keresték a téglát a falrakás kőzőt, az 1760lk Esztendőben húsvét másodig ünnepén a templom felől 3lk háznál a Vecseri udvarban tüztámadván aváros harmadrésze a Református vájokbólépűl Szent egyházai egyű hamuba dőlt, Nem lévén emberi erő az iszonyú szélben a tüzet feltartóztatni így az a kis harang is melyet Bődről hoztak által a Buzíak SerkédíekSzépe famíliák a széle egykícsít megolvadt sugyan azon harang 1746 ban el is hasadt mel templomnak felépítése úgy engedtettmeg hogy a torony a templomtól két őlnyi távolságra legyen, melynek helyében épült, a mostani nagy templom 1806lk évtől az 1826lk évig 1765lk Esztendő tavaszára 2 mázsa 85 fontos14 harcsát fogott egy Búzi János nevezetű ember a gogán rétségbe. 1708ik Eszetendőbe utazót Szentesen keresztül egy H M Vásárhelyi ember éltes öregek selátak akorát az élőt magossága volt 8 láb 1 hüvelyk15 lehet mint 3f} éves 1711 fogták fel temetőnek a református templomtól nem meszire esendő főidet mivel a szomszédságába volt egy kis ócska temető a Gáli udvaron s a temetőt nevezték Matzin16 temetőnek mivel Matsin malmakőrül esett most ezen temetőhely a város kőzepetájára esik ahol a Seres házavan temetek bele 1761 igákkor fogták fel a vásárállás szélben esendő Székes nevű temetőt annak teletelte útán a nagy völgyön belőbeső s épen ahol a gőzmalomvam annak teletelése útán a nagy völgy parton.azután a kijebesendő mind az alsó mind a Krónika meljis Szentes városának... 12 vályog 13 templom 14 2 mázsa 85 font = 242,5 kg (1 font 0,5 kg) 15 8 láb 1 hüvelyk = kb. 265 cm( 1 láb = kb. 30 cm, 1 hüvelyk 10-15 cm) 16 Métzán/Méczán 264
