Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Krónika vagy Vissza pillantás az 1736ik évtől fogva jelen időig (Debreczeni István-féle változat)
5 10 15 20 25 30 Debreczeni István-féle változat Ezt1 a Petrák Ferenc - vagy utódai - által írt "króniká"-t nagyapám Debreczeni István földmíves jegyezte le /aki Szentesen 1842. június 23-án született, felesége Sarkadi Fazekas Mária volt, született Szentesen 1841. febr. 24-én, t 1905. december 17./ Tőle örökölte édesapám Debreczeni István földmíves /született Szentesen 1878. június 24-én, f 1967. február 5. / felesége Kanász Nagy Julianna született Szentesen 1884. július 12-én. t 1946. október 1. Saját háztartásunkban gondozott édesapám halála után leánya dr. Kálmán Dezsőné szül. Debreczeni Julianna /aki született Szentesen 1908 május 30-án/ találta meg a régi iratok között, dr. Kálmán Dezsőné2 Debrecenyí István tulajdona 1891.ben Krónika vagy Vissza pillantás az 1736- évtől fogva jelen időig Mely Szentes városának történetét, Vizáradásait Döghalál, Földindúlás, Bőtermés, és Aszájait továbá a határban lévő elpusztult helyiségek neveit és ezeknek törők által lett elpusztulását, ez évtől fogva, Szentesen a birák neveit; foglalja magába, Mely jegyzet, először papírra tétetett, 1750ik évben Petrák Ferencz, Ilszor 1785ben Csávás András, Illszor 1810 ben Böszörményi Gergely, 4szer 1860ban,Virágos Sándor, 5szőr 1864, Széli József, 6szor 1873ban, Irházi István, és 7szer 1883ban, Jakó József által csak a legrövideb vonásokba. Szentes a mostani nevét, első birtokosától Zendus János,Magyar fővezértől vette halydan itten Romai gyarmatok laktak, mert a kurcza folyó viz partján, az észa részén,3 mais sok hamuval töltött, vastag cserép, és edényeket, romok, és Római pénzek is találtattak, hogy ezen mostani nevét, mely ídőtályba kapta, ászt bizonyosan nem lehet tudni, mert már az 1454ik évben, a midőn az Orodi4 káptalan, több kőrűlőttelévő helyiségekkel együtt bírta Zendus, nevet viselt, mint ez Fászló Királynak, egy kiadott leveléből olvasható Felséges fejedelem Lászlónak, Isten kegyelméből stb. Királyának az ő természetes úroknak, A Csanádi egyház az urba helyezett kérelmek szavazatát ismeri Felséged, hogy mi nagyságos Pálvizíg Lászlónak, főséged udvar bírójának levelét vettük ezen szavakban a Csanádi egyház káptalannak az O tisztelendő barátinak stb. 1 Az eredeti - CSML(SzL) - fekete, kemény vászonkötésű Agenda, 100 mm széles, 150 mm hosszú 1-150 utólag, dr. Kálmán Dezső által beszámozott oldalból áll, ebből 4 üres, a füzet betűsoros mutatója is üres. 2 A krónika belső borítólapján dr. Kálmán Dezső feljegyzése dr. Kálmán Dezsőné aláírásával. 3 északi részén 4 Aradi 261
