Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)

Krónika vagy Vissza pillantás az 1736ik évtől fogva jelen időig (Debreczeni István-féle változat)

5 10 15 20 25 30 mondatik nekünk az Aradi egyház káptailannak.személyében, Szeleveny Sz. László, Sz. Mihály, falva Szentes ezen káptalan birtokának negyedi mostan Csongrád megyebe van stb. Kelt Budán én 1454 az Urnák 1561 évben, Ferdinánd Szentséges, Cs. K. fenségrészére, Csanád. Zaránd Szolnok úgy nem kűlőmben Csongrád vármegyében Földvári István Országgyűlési kőltségszedőnek a második hadi pén5 ajánlatba egy forintot vagy tiz Dénárt fizetők. Szentes, Dóczi Miklós azután Sz. Mihály falva, Mágocsi András, Mágocsi Gáspár, Fábián Sebestyén, Sővénházi Péter, Gyerek egyháza,6 Csanádi pőspőkség Királyhegyes, Szerecsenyi László, 1239ik esztendőbe a Nagykunsághoz tartozott valamint az ezzelhatáros Szarvas is holmos tötök7 laknak, úgy Szentes kondors melymos kondoros nevet visel és puszta vesehely8 más Kőrősmentí földek Hunyadi Mátyás Király idejébe, Békés megyébe esett, és az 1686ik esztendő táján midőn e tájról a törők tatár kiűzetet Kapcsoltatott Csongrád megyéhez H. M. Vásárhejjel együtt mely Csanád megyétől vetetett el 1241,k évben ezen várost a tatárok kirabolták végképen elpusztították 1500ik esztendő tájban e város bevette a reformáta vallást részerint saját főldesura Dóczi Miklós részszerínt Fábián Sebestyén és Szent Mihály falva birtokosa u. m. Mágocsi András Gáspár Ferentz Sővénházi Peter Moritz Márton Különösen Mágocsi Gáspár felesége Mácsai Eulália9 a reformáta vallás nagy párt fogolya lévén Mivel dónátott ő bírta a holis egy sánczal körül vetháza volt és ott lakott szálította Szentesrea Kunnemzetből való Szegedi Kis Istvánt igen lelkes tanított, Azórai Imrét Túri Luterátort, Lukácsot akik is e vidéken a reformáta vallás tanítói volotak. A 1527lk esztőbcn a török Szentest főlgyujtván elpusztotta lakosainak nagyob részét különösen a gyermekekett es a dologra alkalmas emberekett magával rabul elvitte Szemes János papjokkal, 1566 a Várost a törők és tatár ismét elpusztította a várost főlgyujtván leégette lakosai közül a kit el foghatott tatár országba rabokul el halytott. de a város beliek is egy tőrökőtt a ki Almád vizére fürödni lement elfogtak és arétségbe magokai levitték a kinek megszabadulásáéi' a török a szentvárosból10 elvítrabokat a szőlősi nagy sánczból mind visza bocsájtota, A törők tatár világban sokat szenvedet e város A Kunok bejövetele után 1241 ben 1527ben 1566ban s így a törők s tatároktól háromizben s a németségtől vagy mint a magyarok nevezték labanczoktól egy ízbe a Ráczoktól két ízben ki rabóltattván és félégettetétt, a lakoságnak (nagyob) egyéb menedék helye nem volt mint a város alat elnyúló nagy rétség, anak utánna A törők e tájon lévő urakodása allat a Gyulai Pasa törők családokat szálitott ide lakosoknak, mely Krónika meljis Szentes városának ... 5 hadi pénz = hadi adó 6 Derekegyháza 7 Ahol most tótok (= szlovákok) 8 Pusztavásárhely 9 Massay Eulália 10 Szentes városból 262

Next

/
Oldalképek
Tartalom