Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
tanult az első nemzeti osztályban. További tanulmányaiknak nincs nyoma. Az 1857.-Í évi összeírásban még együtt találtuk a családot, a szülőket és a hét gyermeket. 1870-re a felnőtt gyermekek közül hárman alapítottak családot, ketten (Imre és Mária) továbbra is a szülői házban maradtak, ifjabb Szél József önálló háztulajdonosként a Kisérpartra került. A családot feltehetően baráti szálak fűzték szomszédaikhoz, a takács Bajkaiakhoz, ifjabb Szél József házassági tanúja Bajkai Sándor kézműves volt. A krónika további terjedéséhez hozzájárulhatott a Szél és az Irházi család kapcsolata is, id. Szél József Imre fiának felesége Irházi Anna (Irházi István és Molnár Juliannna lánya)32 volt. Az Irházi név 1756-tól kezdődően igen gyakori, az anyakönyvek alapján öt Irházi István bármelyike lehetett 1873-ban krónikaíró. Személyének meghatározásakor figyelembe vettük az előd Szél József illetve az utód Jakó József és az Irházi család közti rokoni kapcsolatokat is. Mindezek alapján a krónikaíró vagy az az Irházi István, aki 1826. július 28-án született, 1845. december 3-án feleségül vette Molnár Juliannát, vagy az ebből a házasságból 1846-ban született fiú, ifjabb Irházi István. Idősebb Irházi Istvánnak volt egy Erzsébet nevű húga, aki 1829. december 31-én született, és ugyancsak 1845. december 3-án kötött házasságot Jakó Sámuellel. Az ő fiuk Jakó József, aki 1856. február 11-én született, kereszt-szülei Irházi István és Molnár Julianna voltak. Feltételezésünk szerint Jakó József vagy keresztapjától, vagy unokatestvérétől kaphatta a krónikát, melynek szerzője-másolója volt 1883-ban. Idősebb Irházi István 1904- ben, az ifjabb 1930-ban, Jakó József 32 évesen, 1888-ban halt meg.33 A szerzői névsorban Jakó Józsefet Debreczeni István követi, - ő 1891-ben lemásolta a krónikát, - 1842. június 23-án született és 1922. március 19-én, 79 évesen halt meg. A munkáját fia István (1878-1967) illetve unokája Debreczeni Julianna (dr. Kálmán Dezsőné 1908-1987) őrizte meg.34 A Bajkai Sándort követő krónikaíró Nagy Ferenc személyének meghatározásakor azt vettük alapul, hogy krónikája 1910-ben a helyi újságban "egyik kedves olvasónk Nagy Jenő úr szivességéből" jelent meg. Kerestük tehát azt az 1864-ben élő (az 1857-és összeírásban 5, az 1870. éviben 7 volt)35, feltehetően 1800-1844 között született (kb. 30 ilyen nevű létezett) Nagy Ferencet, akinek a családjában 1910-ben élő, felnőtt korú - hiszen úr jelző csak felnőttet illethetett - Jenő nevű rokon volt. E feltételezés alapján a keresett Jenőnek 1895 előtt meg kellett születnie, ilyet egyetlen egyet találtunk az 1883-ban született Krónika meljis Szentes városának ... 32 CSML(SzL) XV. 41., V.I45. h/, VIII. 131. 1822/23, 1842/43, Ref. akvi. műt., Szentesi áll. hal. akv. 1912. 33 CSML(SzL) Ref. akvi. műt., Szentes CSML(SzL) XV. 41. Szentesi áll. hal. akv. 1904. 1930. 34 dr. Kálmán Dezső feljegyzése, dr. Kálmán Dezsőné aláírásával a krónika belső lapján. 35 CSML(SzL) Allöldi Ellenzék, 1910. X. évf. 26. sz. 3. o., V.145. h/ XVIII
