Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Bevezetés Nagy Lajos Jenőt, Nagy Ferenc és Vass Erzsébet nyolcadik gyermekét. Az apa, Nagy Ferenc 1839. augusztus 22-én született, 1869. március 31-én nősült. Házasságukból nyolc gyermek született, gyermekkorban meghalt három, köztük a Lajos nevet viselő elsőszülött fiú. Ez esetleg magyarázat is lehet a kettős keresztnév-adásra, illetve a nagyon ritka Jenő név választására. A család 1870-ben Kajánban élt tanyán, az anyakönyvek tanúsága szerint Nagy Lajos Jenő is itt született és halt is meg 1918-ban.36 A Bajomi, Bajomi Nagy név - a név két változatát egyidejűleg is használták - mind az összeírásokban, mind az anyakönyvekben 1766-tól fordul elő, meglehetősen ritkán. A krónikaíró személyét - Gólya Pál "utódát" - keresve 1800-1857-ig az anyakönyvekben négy Bálint utónevü Bajomit (Bajomi Nagyot) találtunk. Közülük 1877-ben már csak egy élt, Bajomi Nagy Bálint, aki 1854. március 8-án született. Iskolai tanulmányait 1860-ban az un. szoktató osztályban kezdte (óvoda), ezt követően 1861-1863 között három elemi osztály elvégzett, majd a konfirmáció után nem folytatta a tanulást. 1870-ben még az apjával együtt élt, hetvenkilenc éves korában, 1933-ban halt meg.37 Bodnár, vagy ahogy ő maga írja Bonnár Imre mind önmagáról, mind családjáról igen sokat elmond az 1886-ban keletkezett krónikájában. Személyének meghatározásakor először az általa leírt adatokat ellenőriztük, pontosítottuk, és ezek alapján viszonylag könnyen kerestük ki a hiányzókat. Bodnár Imre 1851. május 10-én született, édesapja Bodnár István (1822. ápr. 16.-1892. okt. 5.), édesanyja Tóth Julianna (1826. április 16.-1895. febr. 10.). Iskolai tanulmányokat 1859/60-tól 1863-ig folytatott, 1863. május 14-én Bajomi Nagy Bálinttal egy napon konfirmált. Bár az iskolai anyakönyvek szerint nem voltak osztálytársak ismeretségüket mégsem zárhatjuk ki, sőt elképzelhető, hogy felnőttként is barátok voltak, ami egyben magyarázata is lehet krónikaíróságuknak. 1924. április 14-én halt meg.38 Ugyancsak a múlt század hetedik évtizedében saját feljegyzése alapján 1876-ban, máshol 1875-ben másolta le a krónikát Polgár István. Az általa folytatott időjárási feljegyzések 1888-as évvel végződnek. Az írás külalakjából feltételeztük, hogy az utolsó bejegyzéseket öregen, esetleg röviddel halála előtt 36CSML(SzL) Ref. akvi. műt., V. B/145. h/. Szentesi áll. h. akv. 1918. 37 CSML(SzL) XV. 4L Ö: 1766., Ref. akvi. műt., VIII. 131. Anyakönyvek 1860-1863, V. B/ 145. h/., Szentesi áll. h. akv. 1933. 38 CSML(SzL) Vili. 131. Anyakönyvek 1859/60-1863, Ref. akvi. műt.: Bodnár Imre 1879. január 8-án nősült meg, felesége Csernus Kovács Borbála (1854-1883), házasságuk a krónikaírók között az első vegyes házasság (a feleség katolikus, a férj református). Gyermekeik, ahogy a krónikában is szerepelnek:Terézia (1879. okt. 15.-okt. 23.), Imre (1881-1889), Mária (1882-1918). Bodnár Imre 1894-ben másodszor is megnősült, felesége Pólya Julianna (1857-1918) volt. A krónikájában Mária lányára vonatkozó adatok is hitelesek. XIX
