Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Bevezetés Ezért az anyakönyvi adatokat összevetettem az iskolai anyakönyvekkel valamint az 1857. és 1870. évi összeírással is. Az 1849/50. évi adóösszeírásban még csak egyetlen Virágos Sándor szerepelt. Az anyakönyvek tanúsága szerint 1800 és 1844 között hét Virágos Sándor született, akik valamennyien élhetek 1860-ban Szentesen. Az iskolai anyakönyvekben 1821 és 1855 között kilenc Virágos Sándort találtam. Mind az 1857. évi összeírásban, mind az 1870. éviben öt Virágos Sándor fordult elő, közülök összeírásonként egy-egy nem tudott írni. A különböző adatok összevetése alapján krónikaíró lehetett: Virágos Sándor I. (1833. jan. 16.-1908. márc. 27.), II. (1844. júl. 3.-1879. febr. 27.), 111. (1839. aug. 31.-1897. dec. 23.).30 A Bajkai család Szentesen az 1737-es összeírásban szerepel először, majd ettől kezdve folyamatosan jelen vannak. Az 1864-ben krónika író, másoló Bajkai Sándor feltehetően 1800 és 1844 között született, ilyen öt van. Valamennyien szerepelnek az iskolai anyakönyvekben is. Közülük a legöregebb Bajkai Sándor 1809-1876-ig, a fia 1837—1928-ig élt. Lehetett ő is, de a fia is krónikaíró, mindketten takács mesterek voltak, mindketten szerepelnek az 1857. és az 1870. évi összeírásban. E két Bajkai szerzősége mellett szól, hogy házszomszédai voltak az ugyancsak krónikaíró Szél családnak.31 A Szél (Széli) család a levéltári források tanúsága szerint 1742 körül került Szentesre. A név előfordulása meglehetősen ritka, 1857-ben hét, 1870-ben is csak tizenhat Szél család élt a városban. A forrásaink adatai alapján két Szél József, apa és fia, lehetett 1864-ben krónikaíró. Idősebb Szél József 1814-1872 között élt, az ifjabb 1834-ben született és 1912-ben halt meg. Mindkettőjük nevét megtaláltuk az iskolai anyakönyvekben, az apa 1822/23-ban, a fiú 1842/43-ban 30 CSML(SzL) XV. 41. Szv. 9. Dicalis conscriptio 1849/50, VIII. 131. Anyakönyvek 1820-1855, V. B/ 145. h/, Ref. akvi. műt. Szentesi áll. h. akv 1897: A feltételezések szerint krónikás lehetne még négy Virágos Sándor: 1. 1825. október 8-án született Virágos Mihály és Sebesi Judit fia Sándor, róla más adatunk nincs, II. 1851-ben Virágos Mihály fia Sándor 22 évesen feleségül vette Kis Juditot, aki 1858. áprilisában nehéz szülésban meghalt, VS születése az anyakönyvekben 1827-1830-ig nem szerepel, III. az 1857. évi összeírásban szerepelő Virágos Sándor analfabéta, 1829-ben született (anyakönyvekben nincs), felesége Judit, (Kis Judit?) vannak gyermekeik, de ezek neve sem szerepel az anyakönyvekben, IV. 1858. június 2-án megnősült özv. Virágos Sándor, aki ekkor 26 éves volt, születése 1831-1833-ig az anyakönyvekben nem található. Ezt a családot megtaláltuk az 1870-es összeírásban, mely szerint VS 1829-ben született, gyermekeik közül az 1858-ban született Judit neve nem fordul elő az anyakönyvekben. Ez a Virágos Sándor 1873-ban halt meg. A halotti anyakönyvi bejegyzés szövege alapján 45 éves volt, tehát 1827-1829 között kellett volna születnie, 13 évig volt házas, vagyis 1861-ben kellett volna házasodnia, valójában 1858-ban nősült. Az eltérések alapján a négy személy akár egy is lehetne. 31 CSML(SzL) XV. 41. Ö.:15 1737., Ref. akvi. műt., VIII. 131. 1820-1844, V.145. h/, Szentesi áll. hal. akv. 1928. XVII
