Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
1810-ben valamennyien élhettek. Sajnos az adatok olyan hiányosak, hogy azok alapján egy-egy személy adatsorát nem lehet megnyugtató módon összeállítani.27 Feltehetően Böszörményi György kortársa esetleg az őt közvetlen követő szerző lehetett Erdei István. A krónikát megőrző Kifor Jánosné sz. Kertész Mária (1889-1974) tájékoztatása szerint az a családjukban keletkezett. Kertész Mária édesapja Kertész József római katolikus, a krónikaíróink pedig reformátusok, ezért őt kizártam. Édesanyja, Tálos/Tálas Mária református volt, 1864-ben született, akinek az édesapja Tálas Imre 1841-ben Tiszakürtön született, ezért ő sem lehetett a krónika írója, édesanyja Erdei/Erdélyi Mária 1842-ben született, az ő szülei Erdei/Erdélyi István (a név mindkét változatban előfordul) magyar tímár, 1808-ban született Szentesen, az 1870-es összeírásban még szerepelt, szülei Erdélyi István és Kállai Erzsébet. A krónika szerzője, másolója, vagy Erdei István (1808-?), vagy aző, esetleg felesége felmenői28 között keresendő. Az eddigi adatok szerint semmi kapcsolatot nem találtam Erdei István és a többi krónikaszerző között, elképzelhető, hogy további kutatások során olyan felmenő családtagot is találunk, akiről pl. a családi-baráti kapcsolatok folytán bizosabban feltételezhető a krónikaírás. A Gólya család első tagja Márton 1770-ben, mint házatlan zsellér jelenik meg az összeírásokban, és az anyakönyvekben is ekkortól követhetjük nyomon a családi eseményeket. A krónikaíró Gólya Pál - Gólya András és Zsákos Nagy Erzsébet fia - 1828. január 4-én született. Iskolai tanulmányokat 1836-1838/39 között folytatott, 1839-ben a III. nemzeti oskolai osztályban már magyarul tanult és fejezte be tanulmányait. Négyszer nősült, utoljára 1885-ben, halálának időpontját a szentesi anyakönyvekben nem találtuk.29 Az 1860-as évtizedben a Gólya Pálén kívül még négy krónikánk keletkezett, íróik kortársak voltak. Az egyes családok (Virágos, Bajkai, Széli, Nagy, Erdei?) az összeírások tanúsága szerint már a XVIII. század harmadik évtizedétől Szentesen éltek, a XIX. századra több azonos nevű is volt köztük a városban. Krónika meljis Szentes városának ... 27 CSML(SzL) Ref. akvi. műt.: A házasságkötéseik ideje 1767, 1772, 1777, 1788, 1790, 1799 és 1826, feltehetően nem szentesi születésű B. Gy. is van köztük, de lehet második házasság is. Haláluk ideje 1812 (66 éves=1745-ös születésű?), 1831 (80 éves=1751-es születésű), 1842 (62 éves= 1780-as születésű) 28 Kifor Jánosné sz.: Kertész Mária életrajzi adatait Zsíros Katalin közölte, a család tagjainak adatai: CSML(SzL) Ref. akvi. műt. és Ref. akvi. másodpéldányok, V. B/ 145. h/. 29 CSML(SzL) XV. 41., Vili. 131. Anyakönyvek, 1836-1838/39, Ref. akvi. műt.: Gólya Pál 1851-ben feleségül vette Tihanyi Zsuzsannát, akitől ezévben el is vált. Második felesége 1859. március 10-től Balog Julianna, gyermekeik: Julianna 1860-1861, Eszter 1861-, Erzsébet 1862-, Julianna 1864-1889. Balog Julianna 1866-ban meghalt. Harmadik feleségével, Dobos Máriával 1866-1885-ig, annak haláláig élt együtt, egy gyermekük született, Pál 1869-ben, meghalt 1874-ben. Negyedik feleségével, Boné Juliannával 1885-ben kötött házasságot. XVI
