Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)

Bevezetés

Bevezetés A Csávás család 1715-től folyamatosan szerepel az összeírásokban, a két első családfő Mihály és István.23 Csávás András 1753. június 23-án született, Csávás István harmadik gyermekeként.24 Feltehetően jó képességű, esetleg fizikálisán gyenge gyermek lehetett, mert az átlagosnál jóval hosszabb ideig járatták iskolába, 1767-ben, az ebben az évben Szentesre került Ardei (Erdei) György első retorikai osztályának (6. osztály) tanulói között említi az eklézsia­történet.25 1777. november 27-én feleségül vette Csongrádi Katát. Neve az össze­írásokban 1801-től 1827-ig szerepel, 1828. február 14-én halt meg.26 Valamivel nehezebb dolgunk van Böszörményi György esetében, akiről csak azt tudjuk, hogy krónikáját 1810-ben készítette el. A szerzők életrajzi adatai alapján átlagéletkoruk az írásuk kezdetén 35 év, a legfiatalabbé 22. Ebből kiindulva a krónikaíró Böszörményi Györgynek 1790 előtt kellett születnie. A család neve mind az összeírásokban, mind az anyakönyvekben 1745-től fordul elő. A keresztelési anyakönyvekben 1800-ig négy Böszörményi György szerepel, születési évük 1745, 1755, 1772, 1778. A halotti anyakönyvi bejegyzések szerint vásárhelyi születésű Banga Juditot. A halotti anyakönyvi bejegyzések alapján két Petrák András is volt, az egyikőjük 1762. április 23-án halt meg, míg a másik 75 éves korában, 1797. április 26-án. Özvegy Petrák Andrásné is kettő volt, egyikőjük 1773. április 14-én, a másik 1797. december 2-án halt meg. A gyermekek születési idejéből is két családra lehet következtetni. Az egyikben születhetett: Ilona I. 1742-1744, György 1744-, Ilona 11. 1747-1748, míg a másikban Erzsébet 1749-, János 1751-1752. A gyermekek közül György neve a továbbiakban nem fordult elő, Petrák Erzsébet 1768. január 24-én kötött házasságot Váczi Jánossal. Érdekes módon a Petrák név Erzsébet házasságát követően nem halt ki, a Váczi név előneveként élt tovább. Még két esetben fordult elő: 1812.- április 3-án 1 éves korában meghalt Petrák Váczi István fia János és 1823. május 2-án halt meg Petrák Váczi Nagy János 78 éves korában. A Petrák név ilyen formában való továbbélésével a mutatókban 1895-ig nem találkoztunk. 23 Feltehetően arról a Mihályról lehet szó, aki az 1780-90-es években Böldön kezdett tanulni 1.: Béládi I. — Gál I. - Kis B.: 31.o., meghalt 1754-ben, Ref. akvi. műt., az összeírásokban szerepel 1715-1745-ig, XV.41. Csávás István neve az összeírásban 1747/48—1781 -ig található XV.41., meghalt 1789-ben 1.: Ref. akvi. műt. Egyikőjük sem szerepel a szentesi születési anyakönyvekben. 24 CSML(SzL) Ref. akvi. műt.: Csávás István gyermekei: János 1745-1746, Mi­hály 1751., Ilona 1759., Ferenc 1763., egy fiú keresztnév nélkül meghalt 1765. aug. 29- én 25 Béládi I. - Gál I. - Kiss B.: 164. p. 26 CSML(SzL) Ref. akvi. műt.: Csávás Andrásné Csongrádi Kata 1814. március 1-én 52 éves korában halt meg.; CSML(SzL) XV. 41. Szv. Ö:9. 1801-1828, 1801 előtt feltehetően a szülői házban élt. XV

Next

/
Oldalképek
Tartalom