Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 35 Veker, a mágocsi ér, ezekből szakadnak a nagyvölgy Halas érnek hivták régente, mig az árviz járta, a bé keritö ér mely most kisvölgy, vannak még több kissebb erei is melyek közt leg nevezetesebb a ráczér, vagy sebes ér, most Tőkei ér, vannak többek is melyek számtalanok, 4— rész a nagy áradásokról, a Tisza és Körözs szerfeletti áradásai sok kárókat okoztak nevezetesen az 1751dlk évben az 1765ben minden fagyás nélkül el múlt sáros tél is az azt elkövetett bö nyár, az 1784dlk évben volt nagy fergeteg, ismét 1807be volt fergeteg, ismét 1816ba vöt nagy fergeteg, a mej sok embereket és állatokat el ölt, és az azt követett árvíz a mely a városnak negyedrészét elborította, az 1829be volt nagy ho Amely 22 hétig tartott, le esett Erzsébet hetibe, 1830 Aprillis derekán fogyott el, ezt is követte oj nagy árviz mely a szántó és legelő földeknek nagyobb részét elborította, a várost is sok műnkával lehetet meg oltalmazni, 5<llk rész Szentes határjaba fékvö púsztúlt falúk neveiről, melyek az elrablásakor volt telekjeink neveiket viselik, néhol omladékjaik mutatják, a Török és Tatárok rablánczaít, szomorúan ábrázolják, lso Ecserd 2d-k Fábján, 3dlk Töke, 4dlk Dánháza 5dik Hékéd, 6dlk Szentiászlo7dik Szent Mihály falva, 8djk Királyság, 9dik Donát, 10dlk Veresegyháza 1 ld,k bökény, ide tartozik még Szentilona szigete és az úgy nevezett Dék17 város mely most Picska város néven nevezódik, Ecserd nagyob falulehetett, mint Fábján mútatja Temploma nagysága, mely az 1750dlk szakadatlanúl állott hanem az 1751dlk évben és utánna való években kezdett dülledezni, vannak ugyan mais omladozott falai láthatok, Földesúra Jákis Péter18 özvegye volt, lakossai szentesre költöztek, Fábján Sebestyén is látható Templom romjai, nevezetétt vette Fábján Sebestyén Magyar vitézről, midőn Török Tatár el púsztitotta lakossai Szentesre költöztek, maradékai mais Fábján néven neveződnek, Szentlászló melynek szentháza 1700ba a Vekerbedölt mivel éppen a partra volt építve, Földes úra az Orodi vagy Aradi Káptalan volt egész 1700ig. lakossai Szentesre költöztek, Töke mejnek Temploma 1700 épen állott hanem azután el púsztúlt Kápolnájával eggyűtt, lakossai r katholikúsok voltak, lakossai el szélledtek túl a körözsre, Királyság melynek Templomát a faluval T786ba végképpen el púsztitották, mivel éjszaka törtek rájok lakossaít nagyobrészt a Gyúlaí várba vitték rabúl Kádár Ferencz iskola tanítojjókkal egygyütt lakossai reformátúsok voltak, Dánháza valami kis kápolna kápolna formájú Templom volt, ezen sziget nevét, úgy sz László igen nagy módú barom tartó gazdának a nevéről vette, a kit Dánielnek hittak igen nagy Krónika meljis Szentes városának ... 17 Pék város 18 Jaksits Péter 148
