Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)
5 10 15 20 25 30 akla volt a kibe a jószága volt. Szent Mihály falva melynek templomát a faluval egygyütt a FábjánSebestyén elpúsztúlásakor, el pusztította a Török, 1725be ástak ki sok téglát a templom fúndamentábol, lakossai Szentesre költöztek Kálmár János papjokkal eggyüt, íöldesúra a Mágocsi família volt ennek ki halása után a Móricz Mártonyé, Donát, amelynek temploma és földes urának lakóházai téglából készültek és sánczokkal körül volt véve, még az 1700dlk év elején púsztán le égve állottak, hanem a következő evekben a szentesi lakosoktól elhordva kutaknak és kéményeknek, és így elpúsztúlt, lakossai Szentesre költöztek, reformátusok voltak Hékéd melynek még 1700 elején szöllöjének a földből volt ki hajtásai mútogatták magokat a Város északi részén, Szentháza szét hányatott, lakossai mi félék voltak nem túdatik, Veresegyháza melynek szent háza falai még az 1712be állott a Török pusztította el 1685be lakossai reformátusok voltak Szentesre költöztek abból lettek a Veres nevezetűek szentesen, Királyság melynek s/.entháza még az l-689be állót, ha Bökény melynek temlomát a ráczok égették fel a faluval egygyűt 1705be de a lakosság a Szentesiekkel egygyesülve Tésiekkel Mokra Mihály Bökényi Dudás György Polya19 János Szentesi lakosok vezérlete alatt a tökei Kápolnás halomhon közel világos hajnalba megtámadták a Tökei érnek szorították ámbár vize nem nagy, de sáros, sokat bele öltek, azután a Templom a körözsbe dőlt, Pék város mostani neve szerint Picska onnét nevezetes 1697be és 1698ba itt sűttetett az Eugénús hadi seregének számára sok kenyeret, Herok György Provídíés eszes és előre látó Komiszárús,20 Szentilona arol nevezetes hogy a pogány világba a volt menedék helyök a keresztyéneknek, Tés és Várhát melyet szintén laktak, a Török zavaros világba, a viz ki aradasakor szigetiekké formálódtak, rész az 1842diki állasáról Szentesnek, Szentes népes Magyar Város közel a tiszához a kúrcza viz partyán, mely a Körözsböl szakadván ki, Mindszentén felül a Tiszába omlik, népessége 1842be volt 20000 lélek, kik között rö katholikus 6700 Reformátusok 12,220, Evangélikus 340 Ohitü 600 Zsidó 200, a Házak száma 2310, Földjesík tsak egynéhány tsinált halmok ékesítik határját, határjanak kiterjedése. 6 négy szög mertföld, bele számítva az Országutakat és vizek árkait is, hanem harmad része a szerfeletti áradások miatt, majd haszonvehetetlen, a szántóföldje 554 szesszio21 és 2/5 rész vagy jobbágy telek 56 holdboláll, 1100 kvatrátöl22 az auidálís23 527 _________________________________________________Csák Laios-féle változat 19 Pólya - családnév, vezetéknév 20 Savojay Jenő (Eugen) (1663-1736), a török ellen harcoló hadak fővezére, báró Harruckern János György (1664-1742) élelmezési hadbiztos 21 sessio, telek 22 kvadrátöl, négyszögöl 23 allodiális föld, a földesúri szolgáltatásoktól mentes föld 149
