Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)

Szentes várossának leg régibb időtől fogva történt állásait, mutatja elő (Csák Lajos-féle változat)

indúltak, a puszta Tökei Templomhoz közel meg támadták, az úgy nevezett Tőkei érnek szorították, mely ér mai napig is viseli a Tökei ér nevet, a megholt Ráczokat a kis kápolnás halomalá temettek, mely halmot Rácz halomnak neveznek, 1735be Rácz Péra12 bandája ellen kellett fegyvert fogni a lakosságnak, 5 az egész Megyéből ősze sereglett népnek vezetője volt az akkori Csongrád Megyei alispán Andrási Zsígmond, mely rabló bandát Erdőhegynél Csongrád Megye lakossai semmisítették meg, Fábján Sebestyént egy Szentesi Bokor . Ferencz nevű fogta meg, Rácz Péra is elevenen került kézre, a Szentesiek kőzzül el esett 12 személy 7 meg sebesült, 1789be Pancsova tájékára hajtották az 10 embereket sánczot ásni, Gyomai Tóth Mihály felügyellete alatt, indúltak ki a városból A Döghalálrol13 1709be 900 lelket vitt a sírba a döghalál a mely nyavaja így kezdődött elsőbben az embernek a feje meg fajúit, azután a balfelöllévö vakszeme, térdig a lába 15 megdagadt, ha reggel kezdődött dagadni másnap reggelre meg halt, a meg haltak száma egy nap 80vanra is rá ment, 1739dík évbe 800 lélek halt el a guga halálba14, mely nyavaja így kezdődött, az ember bal hona alatt támadt egy csomo, mint egy bab szém, az midőn annyira meg nyőtt mint egy tyúk tojás, az embert meg ölte, és ha este támadt már regeire meg ölte, a holtak száma egy nap 90re is 20 rá ment, 1740be a meg szűnt pestis helyébe iszonyú barom dög következet, a mely a, lakosságot malyd minden barmaiból ki púsztitótta, 1831dik évbe nagy döghalál,a Városból meg halt, 1100, lélek, 1765dik Búsí Janos nevezetű ember fogott a gógányi rétségbe egy harcsát, 2 mázsa 85 fonttos15 volt, 1768ik évbe útazott szentesen keresztül egy H.M.Vásárhelyi születésű ember, az akkori 25 emberek állítása szerint még olyat nem láttak, magassága volt 8 súk egy czol,16 lehetett mint 30 éves Fojo vizekről, Meg jegyzem, hogy az a Kúrcza fojó régenten Almád nevet viselt, de a Törökidőbe egy Török felesége, é, vagy fija bele halván, mivel hogy a Magyarok 30 a túlsó parton a rétségbe leselkedtek, a Török a túlsó parton álván siratta hogy o, kúrcza, o kúrcza, a Magyarok ezt halván el nevezték Kúrczának, azuta Kúrcza néven ismeretes, 3dlk rész a fojovizröl a Tisza és Kúrcza a Körőzs, Iker vagy _________________________________________________Csák Laios-féle változat 12 Péró-féle parasztfelkelés 13 járvány, pestis, kolera 14 pestis 15 2 mázsa 85 font = 242,5 kg (1 font 0,5 kg) 16 8 sukk = 160-200 cm, 1 sukk = 20-25 cm, 1 coll = kb. 10 cm 147

Next

/
Oldalképek
Tartalom