Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Polgár István é ez az írómányos csomagotska (Polgár István-féle változat)
és az 678dlk Évben óly fórró meleg nyár lett, hogy az Erdők, széna szalma bogják házak teteje meg gyulladtak, tavak, kutak, Fójók ki száradtak; 719dlk Évben, óly rettenetes hideg tél lett hogy a déli részen Ázsiának 100 napig nem olvadt el a hó, majd minden fák és állatok elvesztek 812~ Évben a tél szeptember 22 kétől 5 kezdve 813 évi április 12 dik napjáig tartót 859 Évbe az adriai tenger befagyván rajta terhes szekerek jártak 989dlk Évbe a fójók áradása nagy károkat tettek, 995—1- Évbe a tél májusig tartott, de Júniusba ismét óly hideg lett, hogy a vizek béfagytak, a fákat és gabonákat egészen elvette 1006dlk Év után három évig szárazság volt, 1020dlk Évben óly réttentő hideg tél volt, hogy embereket és 10 állatokat ölt meg 1042 év Után 7 egész esztendeig szárazság volt, 1117 évi febrúárius elején nagy égi háború volt 1136 év útán 3 évben a nyár oly fórró és száraz volt, hogy a hajók nem járhattak a víz hiánya miatt 1142 évben Magyar országon sok emberek vesztek el az éség mia 1144 évben az aratás a hószú tél miatt más félholnapal későbbén esétt a szókótnál Bór kevés és óly savanyú hogy 15 inni nem léhetét 1148 évben magyar országon nagy éhség. 1182 évben óly lágy tél hogy febrúárba a fák gyümöltsel rakva voltak 1186 évben. Janúárba a fák virágoztak, a madarak febrúárba már tojtak, az almák dió nagyságra nőttek, és túringiába64 májúsba el végezték az aratást, és augusztúsba szüretéltek 1234 évben lágy tél, Nyáron nagy és sók felhő szakadás, 1243 évben, az éség miatt 20 magyar országon az ember húst is megették 1258 évben janúárba a fák virágoztak, Pünkösdkor65 arattak, jakab napkór szüreteltek 1275 évben a nyár hidegsége miatt sem a gabona, sem a gyűmőlts, sem a szőllő meg nem érhetet, • 1289 évben a szőllő febrúárba kihajtót áprilisba virágzót, és igen bő aratás létt 1294 évben, óly lágy tél hogy fűteni nem kellet 1303 évben az egész év 25 hidegsége miatt semmi sem érhetet meg 1312 évben a tél óly hamarbe állót, hogy a szőllő a tőkén, a múst a kádba fagyot meg, 1315 évben májústól az Esztendő végéig fojvást esét az eső Német országon nagy éség 1323 évben a tengereken járni lehetet anyira be fagyott a roppant hidegség véget 1332 évben, még Vizkereszkór is szántottak 1334 évben Olasz országba igen kemény tél. 1348 30 évben minden féle nagy Pestis és föld rengés 1353 évben nagy szárazság és nagy éhég 1381 évben a tengereken szekerekkel jártak a jégen a roppant hidegség véget 1385 évben detzemberbe ropant szélvész menydörgessel és fődrengés, Bétsbe a Fejedelmi palota ablakát, az oda menekülő varjúk beverték 1421 évben májúsba már éret szőllőt lehetett találni. 1424 évben, még karátsonykor is lehetet 35 1430 évben a havas tél miatt a dúna úgy meg aradt, hogy belgrádnál 12 mérföld66 volt a szelessege kassa táján nagy pestis 1450 Évben olyan sok a bor hogy akója 10. ezüst kis pénz azaz 2 garas,. 1459dlk Évben, még mártziúsba is jéggel borítván _______________________________________________Polgár István-féle változat 64 Thüringiába 65 pünkösdkor 66 1 magyar mérföld = 8534 m 127
