Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)
Bevezetés
Bevezetés Csongrádról 1704-19017 címen jelentek meg könyv alakban 1977-ben. De feltétlenül említést érdemel a Váry Gellért piarista pap által unokaöccsének írott Emléklapok Csongorád múltjából8 című város- és családtörténet. A XIX. században a helyismereti, földrajzi és helytörténeti érdeklődés más alföldi városokban is megjelent.9 A debreceni Barta Boldizsár Rövid Cronikájának több másolata is ezidőtájt keletkezett, de hasonló nyomtatásban megjelent munka Hallebrant János műve Szarvasról (1822), Balassa Pál írása Orosházáról (1844), Haan Lajos munkája Békéscsabáról (1866), és Somlyai Gáboré Békésről (1894)10. A felsorolt krónikákkal sok tekintetben rokonságot mutat a szentesi Petrák-krónika, mely a legkorábbi várostörténti írásos emlékek egyike. Szentesen az írásbeliség általános elterjedése - a fennmaradt városi és egyházi iratok alapján11 - a XVIII. század közepére tehető. A korai írásbeliség első dokumentumai közül két várostörténeti jellegű írásmű is maradt ránk. Az egyik "A Szentesi Református Ekklésia Históriája", melyet a település életében hosszú időn át kiemelkedő szerepet betöltő református egyház lelkészei 1748-ban kezdtek írni, 1700-ig visszatekintve. A város köztörténetére is kiterjedő s ma is kéziratban lévő mű 1826-ig folyamatosan, krónikaszerűen Íródott, többnyire jeles tollforgató papok alkotásaként. Első szerzője 1748-tól 1753-ig Béládi István volt, aki 1746. március 16-án érkezett Szentesre és az akkor megnyitott új leányiskola 7 Krónikák a régi Csongrádról 1704-1901, összeállította és jegyzetekkel ellátta Tari László. Csongrád Megyei Könyvtári Füzetek, Somogyi Könyvtár, Szeged, 1977. 54. P8 Váry Gellért: Emléklapok Csongorád múltjából. Somogyi Könyvtár, Szeged, 1974.248 p. 9Vác, 1818.; Hódmezővásárhely, 1820.; Szerencs, 1820.; Arad, 1821.; Tokaj, 1823.; Szentandrás, 1823.; Endrőd, 1824.; Siklós, 1824. Ezekkel egyidejűleg írta Szentesen Kiss Bálint a köz- és helytörténeti adatokban is gazdag Békés-Bánáti egyházmegye történetét (Kiss Bálint, 1836.) és 1835/36-ban készítette Szirbik Miklós Makó város, és a makói református eklézsia történtéről szóló munkáját (Szirbik Miklós, 1926.). 10 Szarvas, 1822.; Haan Lajos, 1866.; Somlyai Gábor 1894.; A békés megyei krónikákkal együtt említi a szentesi Petrák-krónikát: Szabó Ferenc: A várostörténetírás hagyományai és jelene Szentesen = Békési Élet, 1984/1. 72-79.p. 11 A szentesi levéltárban lévő legkorábbi Szentes városi irat 1703-ban keletkezett, folyamatosan fennmaradtak az 1720-as évektől vezetett nyilvántartások, bírói számadások, 1740-től a tanácsülési jegyzőkönyvek és 1762-től a hozájuk tartozó iratok. Hasonló korú, az 1748-tól vezetett református eklézsia történet, az 1762-től vezetett katolikus história domus, az első anyakönyvek ugyancsak az 1760-as években készültek mindkét egyháznál. Vll
