Takács Edit: Petrák-krónika, „meljis Szentes városának a legrégib idöktöl valló történetét … foglalja magában” - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 25. (Szentes – Szeged, 1997)

Bevezetés

tanítójaként működött.12 A másik mű a Petrák-krónlkaként ismert első város- történetünk feltehetően 1750-ben keletkezett és XIX. századi másolatokban, átiratokban napjainkig fentmaradt.

A két munka közel egyidejű keletkezése és tartalmi azonosságai alapján joggal vetődik fel a kérdés: 1750-ben Petrák Ferenc az egyházi krónika párhuzamaként írta a város közelmúltjára és fontosabb egykorú eseményeire vonatkozó feljegyzéseit, vagy az eklézsia történet szerzője használta a Petrák- krónikát? Esetleg mindketten ismertek egy harmadik, általunk eddig ismeretlen, s talán valahol még ma is lappangó elsőként megírt krónikát? Akár hogyan is volt Petrák Ferenc krónikája közismertté vált: generációk olvasták, másolták, kiegészítették, majd évkönyvszerüen folytatták az események leírását 1927-ig. A másolatokról időközben újabb másolatok, kiegészítések, folytatások készültek. A krónikák mint kéziratos könyvek a XIX. század második felében voltak a legnépszerűbbek: 1860-1870 között hat, 1870-1880 között hét, 1880-1890 között öt, 1890-1900 között három, 1900 után már csak két szerzőről tudunk.

A krónikák létezése a Szentesen működött iskolák színvonalasságát bizonyítja. Az eklézsiatörténetből tudjuk, hogy iskola a XVII. század második felétől kezdve működött, a XVIII. század elejétől pedig már folyamatos volt a oktatás, 1747-ig 29 iskolamester dolgozott a városban. A tanítók maguk is diákok voltak, legtöbbjük Debrecenből jött. Általában két-három évi szentesi tartózkodás után vagy visszatértek Debrecenbe, vagy valamelyik külföldi egyetemen folytatták tanulmányaikat. A tanulók létszámáról, összetételéről kevés adatunk van, valószínűleg sokan lehettek, mert 1746-ban az eklézsia új leányiskolát nyitott a Felsőpárton, 1747-ben 117 gyermek járt iskolába. Béládi István tanítói működése és történeti érdeklődése alapján feltételezhető, hogy a tudós lelkész az eklézsiatörténet írása közben a mindennapi tanításba is felhasználta a történeti adatokat. Nem zárható ki az sem, hogy az első Petrák-krónika iskolai tananyagnak készült, esetleg éppen Béládi István munkálkodása, útmutatása nyomán.13 A két munka közti kapcsolat kiderítése további kutatást igényel. Mindezek együttes hatására Szentesen az iskolás gyerekek és a felnőttek körében igen korán kialakult a szülőföld története, a múlt iránti érdeklődés, mely a krónikák másolásában, folytatásában nyilvánult meg.

Krónika meljis Szentes városának ...____________________________________________________________________

12 Béládi István a Dunántúlról, Tolna megyéből 1745-ben elmenekült prédikátor, előbb Dorogon húzódott meg, majd 1746-ban a szentesi eklézsia hívására elvállalta az új leányiskola tanítói állását. 1759. január 9-én halt meg Szentesen. Béládi I. -Gál I.-Kis B.: 38-39., 101. és 125. p.

13 Az iskolákról, az iskolai tananyagról: Béládi I. - Gál 1. - Kis B: 26-28., 31., 37.,155-156., 160., 185., 187., 196., 265., 267. p„ Kiss Bálint, 1836.: 220-233. p., Kis Bálint, 1992.: 231-240. p.

Vili