Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
A katolikus egyesületek közül számos olyan működött Szegeden, amelynek munkájában a társadalmi jelleg dominált. Meg kell azonban jegyezni, hogy a katolikus társadalmi szervezetekben az érdekvédelem és a szociális munka általában egybefonódott — néha egybemosódott — a kulturális tevékenységgel és hitbuzgalmi elemekkel, ugyanis az egyes szervezetekben különféle szakosztályok működtek. A Katolikus Nőegyletek Országos Szövetségének helyi szervezete a katolikus női egyesületeket fogta egybe. Az iparosifjúságot a Katolikus Legényegyletekbe szervezték be. A katolikus leányok nevelését és társadalmi munkára való mozgósítását tűzték ki célul a Katolikus Leányok Országos Szövetségének szegedi klubjai. A városban tevékenykedtek a Keresztény Ifjúmunkások Országos Egyesületének (KIOE), a Katolikus Dolgozó Leányok és Nők Országos Szövetsége különböző szakosztályainak, a Katolikus Leánykörök Szövetségének (KALÁSZ), a Katolikus Tisztviselőnők Szegedi Csoportjának és még számos más katolikus szervezetnek helyi csoportjai. Katolikus Társadalmi Kör működött Rókuson, Móravárosban, Alsóvárosban, Felsővárosban, Somogyi-telepen és Újszegeden. Ezek a körök főleg a katolikus férfiakat tömörítették. A földműves fiatalok legényegyleteinek pedig az 1930-as évek második felében egy ideig Szegeden volt a központja! A katolikus parasztifjúság hivatásrendi megszervezését Kerkai Jenő, jezsuita főiskolai tanár kezdte el 1935-ben Szegeden, a környék falusi fiataljai körében. A szervezés munkájában Kerkai mellett Nagy Töhötöm — szintén jezsuita páter — jeleskedett. Két világi segítőjük is volt: dr. Farkas György és Ugrin József. Munkájuk eredményeként 1936 őszén a Katolikus Legényegyletek Országos Szövetsége keretében létrejött a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Titkársága, melynek főtitkára Kerkai Jenő S. J. lett. A titkárság két ügyvezető titkára Farkas és Ugrin volt.29 30 Kerkai a szervezet célját így fogalmazta meg: Krisztusibb embert! Műveltebb falut! Életerős népet! Önérzetes magyart! A mozgalom szervezése 1937—38 folyamán igen jelentős eredményeket ért el. A belügyminiszter 1938 októberében hagyta jóvá a mozgalom központi alapszabályát, s ezzel a szervezet önállóvá vált. Nevét Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületére (KÁLÓT) változtatta. 1939. február 1-től a KÁLÓT központja Szeged után Budapest lett.30 Ugyanebben az időben, és szintén a Jézus Társasága tagjainak munkája nyomán, egy másik országos hatáskörűvé növekedő katolikus mozgalom is szerveződött Szegeden. A fiatal jezsuiták Varga László S. J. szellemi irányításával és Kerkai Jenő gyakorlati vezetésével 1938 elején megalapították a Szegedi Ipari Munkavállalók Hivatásszervezetét. Szegeden ekkor már működött az Egyházközségi Munkásszakosztály (EMSZO). Ez a szervezet azonban nem vállalta fel a munkások szakszervezeti jellegű érdekvédelmét, hanem katolikus világnézeti nevelő tevékenységét tekintette fő céljának. A Hivatásszervezet ennél tovább ment: megígérte a munkások érdekeinek képviseletét. Azonban ragaszkodott a „Rerum novarum” és a „Quadragesimo anno” pápai enciklikák 29 Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon (1890—1950). Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1977 . 220-221. p. 30 Id. mű, 222. p. A KÁLÓT történetére vonatkozó értékes — bár kronológiailag sokszor nem pontosan behatárolt — adatokat találhatunk Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek című könyvében. (Universum Kiadó, Szeged, 1990.) Ezenkívül a KALOT-ról még: Félbemaradt reformkor. (A Katolikus Szemlében megjelent tanulmányok gyűjteménye) Róma, 1990. 19—55. p. Farkas György, Ugrin József, Babóthy Ferenc, Mézes Miklós és Kovács K. Zoltán tanulmányai. Kerkai Jenő életéről: Kortárs magyar jezsuiták II. rész. Összeáll.: Szabó Ferenc. Jézus Társasága Magyarországi Rendtartománya. Kecskemét, 1992. 43—75. p. 83
