Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Kovách Géza: Márki Sándor erdélyi kapcsolatai szegedi tanársága idején
MÁRKI SÁNDOR ERDÉLYI KAPCSOLATAI SZEGEDI TANÁRSÁGA IDEJÉN (Levelezése Sándor Józseffel, Veress Endrével, Gyalui Farkassal, Majláth Gusztávval, György Lajossal, Reményik Sándorral, Bitay Árpáddal, Karácsonyi Jánossal és Bíró Vencellel) Összeállította és a bevezetőt írta: KOVÁCH GÉZA BEVEZETÉS 1918 decembere után az erdélyi tudományos élet súlyos megpróbáltatásokkal nézett szembe. Miután a kolozsvári egyetem tanítási nyelve a román lett, az egyetem tanári karának jelentős része Magyarországra távozott. Elmenekült Apáthy Imre, a kolozsvári magyar tömeggyűlés szervezője, de nyelvi nehézségek miatt mások is követték a bizonytalan sorsú egyetemet, többek között Dézsi Lajos, Erdélyi László, Szádeczky Lajos, Maróth Károly, Zolnay Gyula, Kerekes Zoltán és még sokan mások. Veress Endre és Lukinich Imre már korábban Budapesten telepedtek le, rövidesen áttelepült Ravasz László is. A magyar tudományos élet s még inkább a magyar értelmiség-képzés jövője nem sok jóval kecsegtetett. Sokan még a békeszerződésben reménykedtek, de Trianon után, mikor a rövid lejáratú optálási lehetőség ismét felvetette sokak előtt a választást: menni vagy maradni, újabb érvágás érte az erdélyi magyar tudományos életet. Ekkor hagyja el Temesvárt Gálos Rezső, Aradot Burián János, és még sokan vették kezükbe a vándorbotot. A tanácstalanság és reménytelenség után azonban az erdélyi magyar értelmiség hamar felocsúdott, öntudatra ébredt s felmérte az előtte álló feladatokat, munkához látott. A számvetés mégsem volt teljesen lesújtó. Itthon maradtak Kolozsvárt Bíró Vencel, Gyalui Farkas, Imre Sándor, Kelemen Lajos, Valentiny Antal, György Lajos, Pa- tay József, nagyváradi magányában Karácsonyi János, Lúgoson Jakabffy Elemér, a Telekiek levéltárán dolgozó Gergely Samu, Szászvároson Kristóf György, Székelyudvarhelyt Bányai János, továbbá Görög Ferenc, Bilinszky Lajos. Hamarosan hazatért Kós Károly, Kuncz Aladár, Reményik Sándor, Aradra Krenner Miklós. A legelső feladat a magyar nyelvű tanárképzés megszervezése volt. Beindult a fe- lekezetközi tanárképző főiskola, melyet később a közoktatási minisztérium nem engedélyezett, de a húszas évek elején a kolozsvári református teológia s a Mariánum mellett még ígéretteljesen működött s olyan kiválóságok tanítottak itt, mint György Lajos, Bíró Vencel s ide pályázott Szászvárosról Kristóf György is. Kuncz Aladár és Reményik Sándor az irodalmi élet terén is erőteljesen mozogtak. Beindult az Erdélyi Irodalmi Szemle, majd a Pásztortűz. Nagy erővel bontakozott ki a vidéki magyar újságírás. Kolozsvárt a magyar könyvkiadás érdekében létrejött a Minerva RT. Emellett azonban súlyos gondok is jelentkeztek. A magyar nyelvű közoktatás biztosítása rövidesen a felekezetekre hárult. A régi tankönyveket bevonták, új tankönyveket kellett sürgősen írni, természetesen az állam követelményeinek megfelelően. Még 13
