Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

rom részre szakadt Románia, a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság és Magyarország között. Ezt az állapotot a trianoni béke rögzítette. Glattfelder püspök ezután is Temesvárról végezte az egyházmegye irányítását, azonban viszonya a román hatóságokkal a magyar kisebbség, és a katolikus egyház érdekeinek védelme miatt rendkívül megromlott. Ezért 1923-ban kiutasították Romániából. így Szeged lett a püspök új székhelye. Ezt az Apostoli Szentszék jóváhagyta, majd 1931-ben véglegesítette.

Glattfelder Szegeden is igen tevékeny életet élt. Még 1923-ban befejezte az újszegedi Királyi Katholikus Tanítóképző Intézet építkezését, melyet a világháború megszakított. A Dóm téri épületek felépüléséig itt helyezte el a szegedi Szent Imre Kollégiumot és a kisszemináriumot. A városban 1931-ben püspöki tanoncotthont alapított, melyben a tanoncok és a felsőipariskolások kaptak intemátusi elhelyezést.

1930 jelentős esztendeje volt Szegednek és a püspökségnek. A Szent Imre-évben készült el a Fogadalmi templom, melyet 1930. október 24-én — az egyházmegye alapításának 900. és az építési fogadalom 50. évfordulóján —- szenteltek fel. (Glattfelder a templom főoltárát saját költségén emeltette.) A Fogadalmi templom felszenteléséről egyébként Shvoy Kálmán altábornagy, a szegedi vegyesdandár parancsnoka is megemlékezik naplójában. Shvoy az ünnepségen részt vevők közül Serédi Jusztinián hercegprímást, József főherceget, Emszt Sándor népjóléti minisztert, Ugrón Gábort, az Egységes Párt neves képviselőjét és Soós Károly gyalogsági tábornokot említi meg. Horthy kormányzó — református lévén — nem vett részt a templomszentelésen, de másnap, október 25-én szintén Szegedre érkezett, s programjának része volt az újonnan avatott templomban celebrált ünnepi misén való megjelenés.«

Még a Fogadalmi templom felszentelése előtt sikerült Glattfelder püspöknek elhoznia Velencéből az egyházmegye első püspökének, Szent Gellértnek ereklyéit a Fogadalmi templom számára. Ugyancsak 1930-ban fejezték be a püspöki palota, a Szent Imre Kollégium és a szeminárium új épületét. A Püspöki Hittudományi Főiskolán ettől kezdve nemcsak a Csanádi egyházmegye papnövendékei tanultak, akik eddig Esztergomban végezték tanulmányaikat; hanem a Tiszántúl és a Felvidék szintén csonka egyházmegyéinek szeminaristái is.

Glattfelder Gyula tevékenysége azonban nem korlátozódott egyházmegyéje határai közé. 1927-től — újjáalakulása óta — tagja volt a felsőháznak. Részt vett a Katolikus Központi Kongruabizottság és az Országos Katolikus Kongruatanács munkájában. 43

43 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918—1945. Sajtó alá rend. és bev.: Perneki Mihály. Kossuth Könyvkiadó, Bp. 1983. 108—109. p.

Shvoy Kálmán (1881. febr. 12—1971. okt. 25.) 1930. május 1-jétől volt a szegedi vegyesdandár parancsnoka. Altábomaggyá 1931. május 1-jén nevezték ki. 1934-ben nyugdíjazták. Ezután bekapcsolódott a politikai életbe, és 1935-től a kormánypárt szegedi szervezetének elnöke lett. Majd az 1935-ös képviselőházi választásokon Szeged egyik képviselőjévé választották. 1938 novemberében ott volt a kormánypártból kilépő képviselők között. Mint „disszidensnek” nem tartott sokáig politikai pályája. Az 1939-es országgyűlési választásokon nem jutott mandátumhoz, s a politikai élet perifériájára szorult.

Shvoy emlékiratában több utalást találhatunk Glattfeltjer püspökhöz való viszonyára. Kapcsolatuk nem volt mindig teljesen felhőtlen. Shvoy 1931-ben így írt: „En tiszteltem és szerettem őt [ti. Glattfeldert], de semmit nem tettem tőle zsebre. Mikor Szegedre jött, én feleségemmel viziteltem nála, s mikor ő 8 napon belül nem ádta vissza, levélben kérdőre vontam. Nagy bocsánatkérések között jött hozzánk vizitbe. Mikor kétszer megtette, hogy a 10 órára mondott misére csak 1/4 óra késéssel jött, s én addig a tisztikarral kénytelen voltam várni, megüzentem neki, ha mégegyszer várni kell, én tisztikarommal elhagyom a templomot. Soha többé nem késett.” (Idézett mű, 110. p.)

Ezek, és az ehhez hasonló dolgok persze csak kisebb afférok voltak, amik főleg abból származtak, hogy Shvoy mindig kínos precizitással ügyelt a rangjának megfelelő bánásmódra mások részéről. Shvoy Kálmán (akinek egyébként egyik testvére, Shvoy Lajos 1927 óta székesfehérvári megyéspüspök volt) alapvetően jó viszonyt tartott fenn Glattfelderrel.

88