Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
1931-ben elnökévé választotta az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat. Az Actio Catholica országos ügyvezető elnöki tisztségét haláláig töltötte be. Az Országos Köz- művelődési Tanácsnak igazgatósági tagja, a Szent István Akadémiának pedig tiszteleti tagja volt. Egyéb tisztségeit hosszan lehetne még sorolni. Glattfelder igen jó viszonyt tartott fenn a szegedi egyetem vezetésével, és gyakorlati tevékenységével ugyancsak támogatta az egyetemet. Ezért 1934. február 8-án az egyetemen a jogtudományok tiszteletbeli doktorává avatták. A doktori cím adományozásának megindoklásául az egyetem tanácsa kifejezte, hogy a megyéspüspök „egyetemünk iijúságának előbb Újszegeden otthon biztosításával, később a Szent Imre Kollégium felépítésével ... az egyetemeket alapított és fenntartott s a tudomány iránt lelkesedő nagy egyházfejedelmekre emlékeztető módon támogatta ... egyetemünk életét és fejlődését...”44 45 A püspök 1935-ben a makói püspöki nyaralót diákotthonná alakíttatta, vezetését pedig szervita páterekre bízta. 1936 júliusában Horthy kormányzó a magyar királyi titkos tanácsosi címmel tüntette ki. 1941-ben az Apostoli Szentszék teljesítette Glattfelder kérését, és 1941. június 14-én kelt dekrétumával felállította Szegeden hat stallummal a Csanádi székeskáptalant. 1942 május végén meghalt gróf Zichy Gyula kalocsai érsek. XII. Pius pápa a megüresedett érseki székbe dr. móri Glattfelder Gyulát nevezte ki. Glattfelder egészsége azonban ekkorra már megrendült, ezért orvosai tanácsára nem foglalta el az érseki széket. A Vatikán ezt tudomásul vette, de Glattfelder megtarthatta az érsek-püspöki címet. 1943 tavaszán egészségi állapota javult, de hamarosan újra rosszabbul lett. 1943 júliusában az Isteni Szeretet Leányai budai zárdájába vonult pihenni. Innen a Siesta Szanatóriumba szállították át, ahol 1943. augusztus 30-án este 8 óra 5 perckor meghalt. 1943. szeptember 3-án temették el a szegedi Fogadalmi templom kriptájába, gróf Kle- belsberg Kuno egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter és Somogyi Szilveszter — Szeged 1934-ben elhalálozott neves polgármestere — mellé. A Csanádi egyházmegye papsága által kiadott gyászjelentés hosszan sorolta az elhunyt püspök méltóságait: „pápai trónálló, római gróf, a Csanádi egyházmegye érsek-püspöke, magyar királyi titkos tanácsos, a magyar országgyűlés felsőházának tagja, a Magyar Érdemkereszt Nagykeresztjének, a Ferenc József Rend Nagykeresztjének, a Kormányzói Teljes Elismerés, a Magyar Vöröskereszt I. osztályú díszjelvényének és a Nemzetvédelmi Keresztnek tulajdonosa, Szeged város díszpolgára, az Országos Actio Catholica ügyvezető-elnöke, a Szent István-Akadémia tiszteletbeli tagja, a Katolikus írók és Hírlapírók Országos Páz- mány-Egyesülete elnöke, a Szent Imre Főiskolai Intemátus Egyesület elnöke, ...”45 A felsoroltakból láthatjuk, hogy Glattfelder a katolikus egyház országosan elismert és megbecsült főpapja volt. Glattfelder Gyula — a különböző folyóiratokban megjelent tanulmányai mellett — több könyvet is írt: A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (Bp., 1901.) XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (Bp., 1900.) 44 Beszámoló a szegedi M. Kir. Ferencz József-Tudományegyetem 1933—34. évi működéséről. Szerk.: Dr. Széki Tibor. Szeged, 1935. 37—38. p. 45 Délmagyarország, 1943. szeptember 3. 4. p. 89
