Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
A 6 polgári iskola közül, melyek az 1930-as évek második felében Szegeden működtek, egy tartozott a római katolikus egyház irányítása alá. 12 A Szegeden működő 6 középiskolából (gimnáziumok, reálgimnázium, reáliskola és leánylíceum) 2 volt a katolikus egyházé.t3 A szintén középfokú képesítést adó 5 egyéb iskola (tanító- és tanítónőképző, felsőkereskedelmi fiú- és leányiskola, felső ipariskola) közül a Római Katholikus Tanítóképző Intézetet működtette a katolikus egyház, de a Királyi Katholikus Tanítóképző Intézet is a katolikus egyházi főhatóság ellenőrzése alá tartozott. 14 Szeged 4 főiskolája (polgári iskolai tanárképző, tudományegyetem és hittudományi főiskolák) közül 2 volt a katolikus egyházé, is A Római Katholikus Püspöki Hittudományi Főiskolán az 1936/37-es tanévben 9 rendes nyilvános tanár és 2 rendkívüli nyilvános tanár oktatta az 52 hallgatót. A Szegedi Jézustársasági Hittudományi és Bölcseleti Főiskolán ugyanekkor 7 rendes nyilvános tanár és 1 előadó óráit látogatta 16 hallgató, tű Az 1921 októbere óta Szegeden működő Ferenc József Tudományegyetem hallgatóinak körében tevékenykedtek vallásos diákszervezetek is. Ezek közül katolikus volt a Foedaratio Emericana, a Szent István Bajtársi Egyesület, a Szent Imre-kör és a Mária- kongregáció. 1937-ben Erdélyi László rektor így értékelte röviden a felsorolt szervezetek tevékenységét az 1936/37-es tanév folyamán: „... nagyon hiányoztak a katolikus bajtársak az Egyetemi Tedeumóü s a kát. körmeneteken, noha Szent István és Szent Imre nevét hordozzák. Szerencsére van az egyetemi hallgatóknak buzgó Mária-kongre- gációja és Emericana szociális iskolája is. ” 17 Az egyetemen tanuló vidéki hallgatók elhelyezésére szolgáló kollégiumok és inter- nátusok között két katolikus intézményt találhatunk. Az egyik a Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület Szent Erzsébet Leányotthona, mely maximálisan 50 nőhallgatónak nyújtott lakást és ellátást. A másik a Csanádi püspök által fenntartott Szent Imre Kollégium, ahol átlagosan 50-60 (volt olyan év, amikor 80) katolikus vallású egyetemi hallgató élt.>8 Meg kell jegyeznünk, hogy Glattfelder püspök nemcsak a szegedi Szent Imre Kollégium létrehozásában és működtetésében játszott jelentős szerepet, hanem az országos Szent Imre kollégiumi hálózat megteremtésében is. E kollégiumokat a főiskolás és egyetemista fiatalok számára hozták létre, azzal a céllal, hogy katolikus szellemben történő nevelésük a felsőfokú tanulmányaik idején hatásosan folytatódjon. Ilyen célkitűzés szellemében alapította meg Glattfelder Gyula 1901-ben a Szent Imre Főiskolai Intemá- tus Egyesületet. 19 Glattfelder ekkor Budapesten volt a Központi Papnevelő Intézetben tanulmányi felügyelő, s a Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán tanár- 12 13 14 * 16 * 18 19 12 Szeged szabad királyi város útmutatója. Kiadja: Stephaneum Nyomda és Könyvkiadó fiókja. Szeged, é. n. 16. p. 13 Uo. 14 Id. mű, 16—17. p. 15 Magyarország közoktatásügye az 1937. évben. 34—35. p. 16 Uo. 17 Beszámoló a szegedi M. Kir. Ferenc József-Tudományegyetem 1936—37. tanévi működéséről. Szerk.: Erdélyi László. Kolozsvár, 1943. 64. p. 18 A Magyar Királyi Ferencz József-Tudományegyetem évkönyve az 1937/38. tanévről. Szerk.: Cse- key István. Szeged, 1938. 21. p. 19 Magyar Katolikus Almanach II. Szerk.: Dr. Turányi László. Szent István Társulat, Bp. 1988. 242. p. 79
