Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
helyettes. Az első Szent Imre Kollégium Pesten nyílt meg az Üllői úton. Igazgatását maga Glattfelder Gyula végezte. Ezt követték Budán, Sopronban és Szegeden a további testvérintézetek. Glattfelder Csanádi megyéspüspökké történt kinevezése után sem feledkezett meg ezekről a kollégiumokról. Aktívan részt vett irányításukban. A katolikus egyház természetesen nemcsak az iskolákban végzett oktató-nevelő munkára gyakorolt igen nagy hatást Szegeden, hanem az iskolákon kívül folyó kulturális tevékenységre is. Az 1930-as és 1940-es évek fordulójára a szegedi katolikus egyházközségek mindegyike rendelkezett kultúrházzal. A katolikus népházakban — ahogy ezidőben nevezték őket — persze nemcsak kulturális előadásokat, vagy tanfolyamokat tartottak, hanem sok más katolikus rendezvényt is. A központi katolikus eseményekre a Katolikus Házban került sor, mely a Dugonics tér 12. szám alatt állott.20 A katolikus világnézet terjesztésére kiváló lehetőséget nyújtott a sajtó. Az 1930-as években Szegeden megjelenő sajtótermékek közül a következők képviselték a katolikus szemléletet: Délmagyarországi Görögkatolikus Élet (1936—37-ben Szegedi Görögkatolikus Élet címen jelent meg, majd új címet felvéve 1942-ig adták ki havonként.) Don Bosco Katolikus Alföld (1927—35 között Szegedi Katolikus Tudósító címmel jelent meg kéthetente. 1936-tól 1941-ig új címmel olvashatták az érdeklődők havonta.) Magyar Tanítójelöltek Lapja (Évente tízszer jelent meg 1926—1935 között.) Szegedi Havi Boldogasszony (1925-től havonta egyszer hagyta el a nyomdát, mint a Szeged-Alsóvárosi Rk. Egyházközség hivatalos lapja.) Szegedi Új Nemzedék (Keresztény politikai napilap, 1919—1944) Szegedi Szívtestőr (1937—1938) Tanyai Híradó (Keresztény politikai és közgazdasági hetilap, 1939—1942) Szeged Felsővárosi Római Katholikus Plébánia Híradója (1934—1943) Szeged-Móravárosi Rk. Egyházközségi Értesítő Szeged-Somogyitelepi Rk. Egyházközségi Értesítő21 Cor Unum (A Szent Gellért-Unió 1935-től 1944-ig megjelenő periodikája, melyet titkosan kezeltek. Csak a Szent Gellért-Unió tagjai, valamint néhány egyházi elöljáró juthatott hozzá.)22 20 21 22 20 Pál József: A katolikus egyház Szegeden az ország felszabadulásának időszakában (1944 szeptember — 1945 április) = Tanulmányok Csongrád megye történetéből XII. Szerk.: Blazovich László. Szeged, 1987. 162. p. 21 A felsorolt lapokra vonatkozó adatok lelőhelye: Ertsey Péter: A Somogyi-könyvtár szegedi folyóirat- és hírlapanyagának bibliográfiája. A Szegedi Egyetemi Könyvtár Kiadványai 28. sz. Szeged, 1954. 22 A Szent Gellért-Unió szabályzata. Kiadja a Szent Gellért-Unió. Árpád Nyomda, Szeged, 1936. 47—51. p. Ä Szent Gellért-Unió a Szegedi Püspöki Hittudományi Főiskolán tanulmányaikat folytató teológusok, és az ott végzett papok egyesülete volt. 1935. június 16-án alakult meg, szabályzatát 1936 tavaszán terjesztették fel Glattfelder megyéspüspökhöz, aki jóváhagyta azt. A szabályzat a következőben jelölte meg az egyesület célját: „A »Szent Gellért-Unió« azért jött létre, hogy a Szegedi Hittudományi Főiskolán végzett papokat eggyé forrassza annak a lelki beállítottságnak megőrzésében és továbbfejlesztésében, melyet a Szemináriumban tettek magukévá, valamint azon apostoli tevékenységben, melyet az Ur szőllejében akarnak folytatni.” (Idézett mű, 9. p.) Az egyesület lapjáról ezeket olvashatjuk: „Célkitűzése az Unió céljában gyökerezik, amennyiben a tagok összetartozását, kapcsolatát egymással és a szemináriummal és szegedi szellemüket hivatott ápolni. A tagokat egymásról, működésükről tájékoztatja, a szegedi gondolkodást fönntartja, ápolja, illetőleg részben fejleszti is bennük.” 80
