Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

során ez volt a negyedik alkalom, amikor a nagyközönség közszemlére-tétel keretében láthatta az ország koronáját.) Augusztus 18-án az országgyűlés Székesfehérvárott tartott együttes ülést Szent István emlékére. Ekkor fogadták el a fentebb már említett 1938. évi XXXIII. törvénycikket „Szent István király dicső emlékének megörökítéséről”. Az ülés után megkoszorúzták a Szent István által építtetett bazilika frissen feltárt maradványait, majd leleplezték Sidló Ferenc Szent Istvánt ábrázoló szobrát.

1938. augusztus 20-ai hatállyal kelt Horthy kormányzó leirata Imrédy Béla miniszterelnökhöz, melyben felújította a Mária Terézia királynő által 1764-ben alapított Szent István-Rend adományozását. Ugyancsak augusztus 20-án a megszokottnál is fényesebb külsőségek között tartották meg Budapesten a Szent István-napi Szent Jobb- körmenetet. Országalapító királyunk ereklyéjét a jubileumi év alkalmából azonban nemcsak a szokásos Szent István-napi budapesti körmenetben láthatta az ország népe. A Szent Jobbot ugyanis már ezt megelőzően, május 31. és július 5. között országjáró körútra vitték.

A Szent Jobbot szállító Aranyvonat díszkocsiját Urbányi Vilmos és Márton Lajos tervei alapján készítették, s útvonalát úgy tervezték meg, hogy az ország minden nevezetesebb városát érintse. Az eredeti elgondolás alapján a május-júliusi hét utat 1938 őszén követte volna a többi, de a Csehszlovákia sorsa körül kiéleződött nemzetközi helyzet miatt ezekre csak 1939 tavaszán került sor. A Szent Jobb országjárása — vagy ahogyan akkoriban nevezték: országlátása — kitűnő alkalmat nyújtott arra, hogy a vidék lakossága előtt demonstrálják az állam és a katolikus egyház jó viszonyát. A fényes ünnepségeken a papság aranyos dalmatikái mellett ott pompáztak az arisztokrácia és az állami hivatalok vezetőinek díszmagyarjai, valamint a katonai szervezetek tisztjeinek egyenruhái. A barokkos (vagy Szekfű Gyula szóhasználatával élve inkább neobarokk) külsőségekben hagyományosan egészültek ki az egyházi szertartások az állami vezetők beszédeivel és a katonai tiszteletadás különféle formáival.

Az országos hatáskörű rendezvények közül meg kell még említenünk a Magyar Tudományos Akadémia 1938. május 8-án tartott Szent István-emlékülését. Ezen József királyi herceg, Serédi Jusztinián hercegprímás és Hóman Bálint előadása hangzott el Szent Istvánról. Szintén kapcsolódott a Szent István-jubileumhoz az 1938. augusztus 16. és 19. között hazánkban megrendezett Magyarok II. Világkongresszusa, melyet éppen az emlékév kapcsán tartottak „Szent István hetében”. Ekkor alakult meg a Magyarok Világszövetsége.

Az évforduló kiállításai közül talán legjelentősebb a Magyar Nemzeti Múzeum Szent István Emlékkiállítása volt, melyet 1938 májustól szeptemberig tekinthettek meg az érdeklődők. A kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum és a Magyar Történeti Múzeum tárgyi anyagából, valamint az Országos Levéltár és az Országos Széchényi Könyvtár írásos emlékeiből állították össze.

Az emlékév képzőművészeti alkotásai közül két szoborról beszéltünk már. Ezeken kívül számos helyen készült még Szent Istvánnal kapcsolatos művészeti alkotás. Csak néhány a hosszú sorból: Pannonhalmán Szent István-kápolnát alakítottak ki. Baján, Debrecenben, Kalocsán és Sopronban domborművet avattak. Kecskeméten, Komáromban, Miskolcon, Szombathelyen és Vácott festmény készült. Győrben, Nyíregyházán, Pécsett és Szegeden gobelin örökítette meg Szent István tetteit. Budapesten a városma73