Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

jori templomban a jubileum alkalmából Aba-Novák Vilmos készített freskókat. 13 A művészek ambicionálására különböző pályázatokat írtak ki. A Szent István festészeti és szobrászati pályázat mellett érempályázatot is hirdettek. Az érempályázat első díjas alkotását — Berán Lajos művét — Szent István-ötpengősökön bocsátotta ki a Magyar Nemzeti Bank. A Magyar Királyi Posta 14 darabból álló bélyegblokkot adott ki a jubileumra, melyet Légrády Sándor tervezett. De megjelent egy másik bélyegsorozat is, amely hét bélyegből állt, és Diósy Antal készítette.'4

A Szent István-emlékév zenei pályázatára húsz pályaművet nyújtottak be, s a bírálóbizottság ezek közül Kesztler Lőrinc, Beretvás Hugó, Pécsi Sebestyén és Kókai Rezső alkotásait tartotta legjobbnak.^ A Magyar Film Iroda Szent István-kultúrfilmet készített. Ennek rendezője Cserépy László volt.>6

A „kettős szentév” eseményei nagy erőpróba elé állították a magyar rádiót is. Hiszen az eucharisztikus világkongresszus és a Szent István-emlékév minden kiemelkedő eseményéről helyszíni tudósításban számolt be. De közművelődési előadások sorozatát és irodalmi műveket is hallgathattak Szent Istvánról a rádióhallgatók.

A Szent István-emlékév rendkívül gazdag, s természetesen erősen eltérő színvonalat mutató könyv- és sajtóterméséből itt most csak egyet szeretnénk kiemelni: a Szent István-emlékkönyvet. A háromkötetes műnek — melyet Serédi Jusztinián szerkesztésében a Magyar Tudományos Akadémia adott ki — nemcsak a külseje volt rendkívül reprezentatív, hanem szerzőgárdája is. Csak a legnevesebbeket soroljuk: Szekfű Gyula, Hóman Bálint, Komis Gyula, Moravcsik Gyula, Gerevich Tibor, Domanovszky Sándor, Kniezsa István, stb.'7

A felsorolt események és alkotások mutatják, hogy a Szent István-emlékév során gazdag és sokrétű programmal emlékeztek meg államalapítónkról. Szegeden szintén ez az országosan tapasztalható sokszínűség jellemző a Szent István-jubileumra. Annál inkább, mert a város életére egyébként is nagy hatása volt a katolikus egyháznak. 13 14 15 16 17

13 A Szent István Emlékév, 28—31. p.

14 Id. mű, 41—42. és 44—47. p.

15 Id. mű, 54—55. p.

16 Id. mű, 56. p.

17 Emlékkönyv Szent István’király halálának kilencszázadik évfordulóján I—III. kötet. A Magyar Tud. Akadémia felkérésére szerkesztette Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás a M. Tud. Akadémia ig. és tiszteletbeli tagja. MTA kiadása, Bp. 1938.

74