Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
A SZENT ISTVÁN JUBILEUMI ÉV MAGYARORSZÁGON Nyugtalan, háborús lázban égő Európára köszöntött Szent István halálának 900. évfordulója. 1938: a spanyol polgárháború harmadik éve; a román királyi diktatúra bevezetésének éve; az Anschluss éve; a müncheni egyezmény és a Kristallnacht éve volt. A hitleri Németország ereje és befolyása látszólag megállíthatatlanul növekedett. Magyarországon ebben az évben történt meg az oly régóta áhított „országgyarapítás” első lépése: a magyar csapatok bevonulhattak a Felvidékre. A nagy lelkesedés közepette csak kevesen gondoltak arra, hogy egyszer talán igen nagy árat kell majd fizetnie az országnak ezért az eredményért. Az egymást gyorsan követő külpolitikai történések mögött az ország belpolitikai élete sem maradt el esemény gazdagság terén. (Persze kétségtelen, hogy a fontos belpolitikai események szinte mindegyike szoros összefüggésben állt a külpolitika alakulásával.) Most csak a legjelentősebbek álljanak itt: 1938. március 5-én, a Nemzeti Egység Pártjának Győrben tartott gyűlésén még Darányi Kálmán miniszterelnök jelentette be az egymilliárdos fegyverkezési programot. Május 14-én Horthy kormányzó már új miniszterelnököt nevezett ki az ország élére, Imrédy Béla személyében. Május 29-én hirdették ki az 1938-.XV. törvénycikket, amely a köztudatban az első zsidótörvény néven rögződött. Augusztus 20. és 26. között Horthy Miklós, Imrédy Béla és Kánya Kálmán külügyminiszter németországi látogatására figyelt az ország. Szeptemberben Csehszlovákia kérdése tartotta lázban a közvéleményt. Nem csoda, hogy ilyen körülmények között a kormányzó és a miniszterelnök — most már külön-külön — ismét Németországba látogatott. A szeptember 29-én megkötött müncheni egyezmény után magyar-csehszlovák tárgyalások kezdődtek október 9-én Komáromban, melyek azonban október 13-án eredmény nélkül félbeszakadtak. A kormány által október 14-én részlegesen mozgósított magyar csapatok a november 2-án megszületett első bécsi döntés után három nappal kezdték meg bevonulásukat a Felvidékre. Az örömbe azonban csakhamar üröm is vegyült. A magyar kormány által a Kárpátalja visszacsatolására november 19-én indított akciót Németország és Olaszország éles tiltakozása miatt november 21-én eredménytelenül le kellett állítani. Ez már csak a végső lökést adta meg ahhoz, hogy a Nemzeti Egység Pártjából november 22-én 54 képviselő kilépjen, akik szembefordultak Imrédy belpolitikai terveivel. Imrédy megrendült helyzetét mutatta az is, hogy másnap a képviselőházban a napirendi vitában leszavazták a kormányt. A miniszterelnök kénytelen volt beadni lemondását, amit Horthy ugyan nem fogadott el, ezzel azonban Imrédy bukása csak elodázódott. Méghozzá nem is sokkal, csupán 1939 februárjának közepéig. A felsorolt eseményekből is jól lehet érzékelni az 1938-as év Magyarországának politikai atmoszféráját. Ilyen körülmények között zajlott a Szent István-jubileum. S a fentebb leírt események alapján rögtön érthető, milyen lehetőségeket rejtett magában ez az alkalom az aktuálpolitika számára. A két világháború közti Magyarország hivatalos ideológiájának, a kereszténynemzeti gondolatnak kezdettől fogva fontos eleme volt a Szent István-i állameszme. A trianoni békeszerződés által sokkolt országban folyó irredenta propaganda egyik nélkülözhetetlen elemévé vált az évek folyamán az erre való hivatkozás. A Szent István-i állameszme illuzórikus módon olyan egységnek tüntette fel Nagymagyarországot, mely a 69
