Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

Szent István-i gondolatot követve egységes, erős államban egyesítette a magyarságot és a nemzetiségeket, s amelyben csak a magyarság képviselt államalkotó erőt. Rá kell azonban mutatni, hogy miként magának a keresztény-nemzeti gondolatnak, úgy a Szent István-i állameszmének az értelmezésében is voltak eltérések a Horthy-korszak uralkodó elitjének csoportjai között. Az általunk tárgyalt időszakra már kialakult a magyar politikában az a németellenes irányzat, amely a konzervatív alkotmányosságot és az ország függetlenségét védve a Szent István-i gondolat vértezetében indult harcba az ország diktatórikus átalakítása ellen. Ilyen szempontból kétségtelen, hogy a Szent István-i állameszme pozitív értelmezési formákat is tartalmazott.

1938-ban, a Szent István jubileumi év kapcsán az ország vezetése a katolikus egyházzal együtt igyekezett minél fényesebb körülmények között megemlékezni az állam- alapítóról. Az ünnepségek jó lehetőséget adtak, hogy a Szent István-i gondolatot és a hozzá kapcsolódó történelmi, közjogi és politikai ideológiákat széles körben népszerűsítsék. Ugyanakkor kiváló alkalom nyílt arra is, hogy Magyarország magára vonja a külföld figyelmét. Mindezt jól tudva Horthy Miklós kormányzó már 1936. augusztus 20-án felszólította az ország akkori miniszterelnökét — Gömbös Gyulát —, és a magyar kormányt, hogy megfelelő módon gondoskodjanak a Szent István-jubileum előkészítéséről. Horthy egyben megjelölte a tervezett ünnepségsorozat három legkiemelkedőbb eseményét: „Különösképen felhívom [ti. a kormányt —■ G. Zs.], gondoskodjék, hogy árpádházi királyaink III. Béla korában újjáépült s imént feltárt esztergomi palotájának helyreállítási munkálatai 1938. év augusztus havának 15-én, Szent István halála napján, befejezéséhez jussanak s a palota felavattassék, hogy 1938. évi augusztus 20-án a budapesti Szent István-napi ünnepségek kivételesen ünnepélyes keretben tartassanak meg s hogy az országgyűlés két házának 1938. évi augusztus hó 21. napján Székesfehérvárra, mint a Szent István alapította törvénynapok székhelyére, Szent István király emlékének megörökítése céljából leendő összehívása iránt a törvényes előkészítő lépéseket megtegye.”'*

Még 1936 augusztus végén megalakult a Szent István Emlékév Végrehajtó Bizottsága, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter elnökletével. Hamarosan létrehozták a Szent István Emlékév Országos Bizottságát is, hogy az ország hivatali és társadalmi előkelőségeinek felekezetre való tekintet nélküli bevonásával még nagyobb hangsúlyt adjanak az előkészületeknek. Az országos bizottság legfőbb védnöke maga Horthy Miklós, elnöke pedig a mindenkori miniszterelnök lett.

Nemcsak az állam, hanem a magyar katolikus egyház is nagy buzgalommal készült a Szent István-jubileumra. S valójában a katolikus egyháznak volt meg a legnagyobb lehetősége arra, hogy a jubileum alkalmából a nemzetközi figyelem előterébe állítsa Magyarországot. Hiszen államalapító királyunk az egész világot átfogó római katolikus egyház szentjeinek sorában szerepelt. így a magyar katolikusság joggal kérhette, hogy halálának 900. évfordulóját a katolikus egyház úgy ünnepelje meg, hogy közben a világ katolikussága Magyarországról több ismeretet szerezzen. Erre legjobb lehetőségként az kínálkozott, hogy a római katolikus egyház talán legnagyobb szabású ünnepség- sorozatának, az eucharisztikus világkongresszusoknak soronkövetkezőjét nálunk ren4 A Szent István Emlékév. Összeállította: Moravek Endre. Kiadja a Szent István Emlékév Országos Bizottsága, Bp. 1940. 3. p.

70