Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években

ezzel párhuzamosan jelentős erőfeszítések történnek környékünkön és az egész országa ban a népiskolai hálózat bővítésére, melynek alapja az 1926. évi VII. te. a népiskola építési programról. Gyakran vádolták azzal Klebeisberg Kuno kultuszminisztert, hogy a népoktatást elhanyagolja a „magaskultúra” miatt. E vádak azonban nem voltak megalapozottak. Kevésbé látványosan, de szorgalmas munka folyt e téren is, párhuzamosan az egyetemi építkezésekkel. Ő maga így hárítja el a támadásokat: „Újra hangsúlyozni kívánom, hogy én avval a demagógikus szemlélettel, hogy népiskola, vagy egyetem, egy más formulát állítok, hogy ti. népművelés és magaskultúra egyaránt... Kultúrpolitikámnak két vezetőmotívuma: emelni a magyar tömegek műveltségi szintjét, és ennek a műveltebb nemzetnek olyan vezetőket adni, akiknek méretei megütik az európai dimenziókat.”«

Ha a tárca költségvetését áttekintjük, akkor is láthatjuk, hogy az elemi oktatás nincs mellőzött helyzetben a klebelsbergi kultúrpolitikában. A kultusztárca költségvetési részaránya még 1931-ben is 15 % (!), s míg ennek az összegnek kb. 10 %-a jut a felsőoktatásra, addig az elemi népoktatásra 40-44 % ,84

Klebelsberg a már említett törvénnyel az Alföld eddig elhanyagolt területeit kívánta elemi iskolákkal ellátni, s ezen belül is a tanyai területeket. Ezért természetes, hogy Szeged a népiskola építési akció keretében is kitüntetett helyet foglalt el, s a huszas években népiskolai hálózata is jelentősen gyarapodott. Szükség is volt erre, különösen, ha tekintetbe vesszük, hogy az országosan is magas 15 %-hoz képest Csongrád megyében 24 % körül volt az analfabéták aránya. Szegeden a nagyszámú tanyai lakosság iskolával való ellátása megkezdődött ugyan a háború előtt, azonban a háború végére a szegedi tankerület szinte teljesen szétzilálódott: megszállás alá került, majd Trianon után más országhoz kapcsolták egy részét. így még fontosabbá vált az iskolarendszer újjáélesztése. Különösen a tanyákon volt súlyos a helyzet, de a belterületeken is kevés volt az iskola a tankötelesekhez képest, hiányos volt a felszerelés, rossz állapotban voltak az épületek.

A vázolt helyzet miatt a beinduló népiskolai akcióban Csongrád megye, s Szeged is kiemelt helyen szerepelt. Szeged törvényhatósági területén 18 új iskola építését, 39 iskola fejlesztését tervezte el a kultuszminisztérium 77 tanteremmel és 31 tanítói lakással.«

Ekkorra azonban Szegeden már elkezdődött az iskolák rendbetétele, sőt, 1926 őszén új iskolákban kezdődhet az oktatás, Újszegeden, Aigner-telepen és Somogyi-telepen. Az országos akció keretében további új iskolákat emeltek. Míg 1925-ben 88 iskola volt a város törvényhatósági területén, az 1929/30-as tanévben ez a szám 101-re emelkedett. így a népoktatás számtalan, továbbra is meglévő gondja ellenére a harmincas évekre a főváros után Szegeden volt a legtöbb óvoda és elemi iskola.86 Elsősorban a tanyákon építettek újabb népiskolákat, de a város belterületén is történt fejlesztés. Sőt, négy új óvodát is építettek. Az akció legkiemelkedőbb része azonban a városban, a ró- kusi új elemi iskola és tornacsarnok felépítése volt, mely a kor legmodernebb oktatási követelményeinek kívánt megfelelni, és 460 ezer pengőbe került.« a tervek elkészítési Klebelsberg Kuno: Küzdelmek könyve. 172. p. és Beszédei, cikkei... Bp. 1926. 332. p.

84 Az adatokat közli: Tőkéczki László: i. cikke.

85 Tájékoztató elemi iskoláink fejlesztéséről 1925—1930. Bp. 1930.

86 Az adatokat a Szeged története IV. Szeged, 1994. kötetből vettük.

87 Csongrád vármegye. Szeged c. fejezet. Bp. 1937. 98. p.

63