Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években
sere Hültl Dezső műegyetemi tanár kapott megbízást. Az alapozási munkálatok 1929 júniusában kezdődtek, s 1930 őszére el is készült az új iskola. Októberben nyitották meg, fényes ünnepségek keretében, ugyanis Klebelsberg e reprezentatív intézményt jelölte ki arra, hogy itt kerüljön sor az országosan előirányzott ötezredik népiskolai objektum átadására. A korszak legnagyobb szabású szegedi rendezvénye zajlott ekkor, hiszen az elemi iskola átadása annak az ünnepségsorozatnak volt a része, melyet a város és kultusztárca a Dóm téri épületegyüttes átadása alkalmából szervezett. Ezzel jó alkalom nyílt arra, hogy az ország, sőt Európa is képet kapjon a kultuszminiszter törekvéseiről, hiszen itt együtt, egyszerre jelent meg mindaz az elképzelés, mely a kultúrpolitikát ezekben az években jellemezte. 1930 októberében befejeződtek a dóm és az azt körülvevő épületek munkálatai. Az egyetem zárókövének elhelyezése, és a dóm felszentelése voltak azok a legfőbb események, melyek köré az ünnepségsorozat szerveződött. A helyi sajtó már hónapokkal előbb elkezdte az előkészületek tudósítását, s Klebelsberg gondoskodott az országos propagandáról is.8* A szegedi rendezvény egyébként része volt annak a nagyszabású, egész évben tartó sorozatnak is, melyet a római katolikus egyház a Szent Imre év alkalmából, a trónörökös halálának 900. évfordulója alkalmából rendezett. Maga az ünnepség gondosan előkészített forgatókönyv szerint zajlott. Jelen voltak az akkori magyar politikai, társadalmi és egyházi élet illusztris személyiségei. Az egyetem jelképes zárókövét a kormányzó személyesen helyezte el az árkádok alatt. A dómot Zichy Gyula kalocsai érsek szentele fel, az első misét Angelo Rótta pápai nuncius tartotta, s jelen volt Serédi Jusztinián is. Az események csúcspontja október 25-én este a lampionos felvonulás volt, s utána Dohnányi Szegedi miséjének bemutatása a dóm új orgonáján. Ezenkívül a rendezvénysorozat keretében felavatták a nemzeti emlék- csarnokot az árkádok alatt, átadták a püspökség főiskoláját és intemátusát, a kultuszminiszter megnyitotta a rókusi iskolában az ötezredik népiskolai objektumot. Ügyes szervezéssel Klebelsberg azt is elérte, hogy a rókusi iskolában elmondott beszédét és a Dohnányi-hangversenyt egyaránt közvetítette a magyar rádió. A sajtó természetesen folyamatos tudósításokat adott minden eseményről. E reprezentatív alkalommal, amikor egyszerre ennyi mindent tudott felmutatni a miniszter, ki is használta a lehetőséget, hogy a helyi és országos nyilvánossággal egyaránt megértesse kultúrpolitikai céljai helyességét. Ezen túl azt akarta, hogy Európa is odafigyeljen a szegedi eseményekre. Úgy szervezte, hogy ebben az időben zajlott Budapesten az építőművészek nemzetközi kongresszusa, melynek résztvevői természetesen Szegedre utaztak az ünnepségekre, megcsodálhatták az újszerű épületeket, s hazavihettük a szegedi alkotás hírét. Ugyanakkor nemzetközi orgonaművészeti kongresszus is volt a fővárosban, s az ott összegyűlt művészek is ideutaztak, hogy meghallgassák az orgonaavatót, s megcsodálhassák az új orgonát, mely a passaui után a második legnagyobb volt Európában. Ilyen módon a szegedi avatásnak azonnal külföldi hatása, sőt sajtóvisszhangja volt, ami Magyarország jobb megítélését segítette elő a Klebelsberg által oly sokszor hangsúlyo88 A szegedi avatás előtt. Nemzeti Újság, 1930. október 19. 64
