Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években
egyetemen a numerus clausus intézkedései miatt, illetve, főleg kezdetben az erdélyi reformátusok jelenléte miatt is más helyzet uralkodik. Azt is érdemes megemlíteni, hogy míg az egyetemen csak ezekben az években engedélyezik hivatalosan a nők oktatásban való részvételét, a főiskola hallgatóinak kezdettől fogva kb. 2/3-a volt nő (ami azért is érdekes, mert ők Budapesten is tanulhattak). Tehát a főiskolai képzésnek ez a formája volt az egyik útja a nők önállósodásának, társadalmi felemelkedésének. Utalnunk kell még arra is, hogy a főiskolán végzett hallgatóknak a korszak ismert problémái ellenére nem voltak elhelyezkedési gondjai. A polgári iskolák tanárellátását az egész ország területén ez az intézmény oldotta meg, s a polgári iskolák száma jelentősen nőtt ebben az időben a művelődéspolitikai tendenciáknak megfelelően. Ehhez járult még az, a képzés tematikáját érintő tény is, hogy az új rendszerben végzett tanárok sokoldalú, igen jól használható szakemberek voltak, hiszen a két főszak és egy mellékszak elvégzése azt jelentette, hogy többféle feladatra is alkalmasak voltak. Az egyetemen végzetteket már sokkal inkább sújtották az elhelyezkedés gondjai, különösen a válság idején. Az igazsághoz tartozik még az a tény is, hogy a hallgatók egy részének szociális helyzete igen súlyos volt, s ez egyaránt vonatkozott mindkét intézménytípusra. A gondok enyhítésére történnek ugyan intézkedések (diákasztal, intemátusok, ösztöndíjak — Szeged városa is évről évre támogat szegény sorsú hallgatókat), ezek azonban viszonylag keveseket érintenek. A helyi sajtó is gyakran tudósít a nehéz körülmények között élő hallgatókról, akik órákat adnak, újságkihordást vállalnak, vagy hivatalokban vállalnak kisegítést.76 A főiskolai és egyetemi ifjúság sokféle közösségbe szerveződik a városban, ki-ki érdeklődése, vallása, politikai, vagy éppen tudományos beállítottsága szerint. Az első időkben a Szent Imre Kör volt a legjelentősebb, de később más szervezetek is jelentkeztek, sőt az egyetemen is, a főiskolán is, jól működő sportklubok voltak. Az is tény, hogy a diákszervezetek között erőteljesen jobboldali politikai jellegűek is működtek, mint a Turul Szövetség az egyetemen, vagy a Botond Bajtársi Szövetség a főiskolán. Előbbi 1927-ben még Klebelsberg kultuszminiszter ellen is agresszív fellépést enged meg magának a numerus clausus enyhítése miatt.77 A diákszervezetek közé tartozik azonban a híres Bethlen Gábor Kör is, mely még kolozsvári eredetű, de Szegeden bontakozik ki tevékenysége az egyetemi és főiskolai ifjúság tehetségesebbjeit aktivizálva. Különösen kiemelkedő a Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma, mely a Bethlen Gábor Körből kinőve a magyar szellemi élet egészére is komoly hatást gyakorolt. Szinte minden kiválósága később önállóan is jelentős életművet hozott létre saját területén. Szegedi hallgatóként néhány odafigyelő professzor segítő támogatásával a kollégium tagjai igen figyelemreméltó eredményeket produkáltak. Időről időre rendezvényekkel, előadássorozatokkal, kiállításokkal jelentkeztek, rendszeres kiadványaikkal pedig a város szellemi sokszínűségéhez adták saját értékeiket. Munkásságuk hatással volt azokra a társaikra is, akik nem voltak a kollégium tagjai, így pl. Bibó Istvánra, aki később a jogtudomány művelője volt a szegedi egyetemen. De kated- 76 77 76 Pl.: Délmagyarország, 1923. február 14. 77 Szeged története IV. Szeged, 1994. 585—586. p. 60
