Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Glück Jenő: Áttekintés egy aradi vízügyi térképgyűjteményről (1784–1862)

GLÜCK JENŐ

ÁTTEKINTÉS EGY ARADI VÍZÜGYI TÉRKÉPGYŰJTEMÉNYRŐL

(1784-1862)

Az utóbbi időben történt dokumentumfeltárások további adatokat szolgáltattak Erdélyt és a Pártiumot átszelő legfontosabb folyó, a Maros jelentőségéről. Valójában már a XI. században papírra vetett Szent Gellért legenda kiemelte gazdasági jelentőségét a rajta folyó sószállításokkal kapcsolatban, i Az Árpádkori dokumentumok is némi adatokkal szolgálnak kacskaringós medréről, amely különösen Zámtól nyugatra elterülő alsófolyását jellemzi. Az aradi káptalan 1177-ből származó charturaliuma megemlíti szerepét és szétterülő ágai közül 1247-ben a Szárazér is szerepel.1 2 3 4

A Maros jelentőségét messze földön is megismerték, aminek eredményeképpen rákerült a híres arab geográfus Idrisi (kb. 1099—1165) térképére, amelyet a párizsi Bibli- otheque National birtokol.3

Természetesen a további századok térképein is szerepel, meglepő azonban, hogy a XVI. századtól kezdve, legalább 100 évig a térképészek félreismerték kelet-nyugati irányát és alsófolyása végpontja közelében észak-déli elferdülés látható 45 vagy éppen 90 fokos szögben. E tévedés hatása még Sambulus kiváló térképén is észlelhető. A legnagyobb elferdülést Jakob von Sandart térképe mutatja (1856), amely a maximális mértékű tévedést már Lippánál vélte megtalálnia

A XVII. század végén a Maros alsó folyásának pontosabb feltérképezése az ún. felszabadító háború stratégiáját szolgálta és a császári hadvezetőség megbízásából elsősorban Marsigli végzett pontosabb felvételeket. A Maros kacskaringós alsófolyásáról igen pontos képet nyújt a Hevenes-féle térkép.5 6

A Maros alsófolyásának szerepe megnövekedett a XVIII. század elején miután a közvetlen bécsi alárendeltségű Bánság létrejött (1716). Az első kormányzó Florimund Mercy rendeletére 1723 és 1725 között különös gonddal térképezték fel a Maros vidékét, nem utolsó sorban a terjedelmes mocsarak megismerése céljából, amelyeket a csempészek és az engedély nélküli kivándorlók használtak.5

A XVIII. században bekövetkezett gazdasági és politikai újjárendezés a Maros alsófolyásának mindkét oldalán napirendre tűzte a védtöltések létesítését a gyakori árvizek miatt, valamint a mezőgazdasági fejlődést károsító belvizek levezetését. Természetesen a kor lehetőségei még nagyon korlátoltak voltak. így például 1779. december 91 Scriptores Remm Hungaricarum, Budapest, 1938. II. 490.

2 Magyar Országos Levéltár, Budapest Dl. 36523, 36875, 31121, 30405.

3 Pierre Amadéé Jaubert: La Geographie d’Edrisi, Amsterdam, 1975. (reprint).

4 Eredetije Österreichische National Bibliothek, Bécs, Kartensammlung.

5 Egyetemi Könyvtár Budapest, Hevenesi gyűjtemény, 91. sz mappa.

6 Eredetije a Temesvári Állami Levéltában, 1/1723—25.

5