Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
T. Molnár Gizella: Változások Szeged kulturális életében az 1920-as években
tanév jogi kar bölcsész bölcsész term.t.k gyógysz.k. összesen 1921/22 fő 317 510 39 46 95 1007 % 31,5 50,6 3,9 4,6 9,4 100 1930/31 fő 1019 346 384 209 83 2041 % 49,9 17,0 18,8 10,2 4,1 100 Az első szegedi évben ugyan az orvostanhallgatók vannak többségben, a következő években azonban 300-350 körül stabilizálódik a számuk. Legnépszerűbb a jogi kar, melynek hallgatói aránya már 1926-tól 50 % körül mozog, s ezt a helyet meg is tartja. A bölcsész- és a természettudományi karok alacsony létszáma hosszasan jellemző, bár 1926-ban már kb. duplája az első évinek, ugrásszerű növekedés mégis csak 1928-tól tapasztalható, amikor a polgári iskolai tanárképzés — később tárgyalandó — reformja kapcsán a főiskolások egyik tárgyukat itt hallgatják. A gyógyszerészek száma a bemutatott évtized alatt nagyjából hasonló, arányuk azonban 1930-ra a megnövekedett összlét- számon belül csökken. E hallgatói létszám azonban mindenképpen az egyetem fontos szerepét mutatja.38 A felsőoktatást nemcsak az egyetem reprezentálta Szegeden. A Csanádi püspökség mellett hittudományi főiskola is létesült, illetve a jezsuiták bölcseleti főiskolája is itt kapott helyet a Dóm téren. Utóbbit már 1920-ban Szegeden találjuk. A püspökséghez tartozó szemináriumot 1930-ban alapította Glattfelder püspök. E szeminárium a csanádin kívül a Tiszántúl és a Felvidék csonka egyházmegyéi számára is biztosította az utánpótlást, s „...az ifjú klérus egységes, jó szellemben való nevelését”.39 Mindkét főiskola igen művelt, felkészült tanári karral rendelkezett, akik hozzájárultak a város szellemi arculatának alakításához is. Ezen túl Klebelsberg Kuno reformtörekvéseinek megfelelően a polgári iskolai tanárképzés is Szegeden nyert új otthont és épületet a hozzá tartozó gyakorló iskolával együtt. A polgári iskolai tanárképzés megújítása érdekében tett erőfeszítések 1926—30 között, az egyetemépítési programmal párhuzamosan történtek. Az ide kapcsolódó események kissé háttérbe is szorultak az egyetemi koncepció sikerei mellett, ennek ellenére megállapíthatjuk, hogy Klebelsberg kultuszminiszter ekkor alkotta meg a főiskolai szintű tanárképzés alapját. Programja évtizedekig mértékadó maradt, az általa létrehozott intézményben ma is tanárképzés folyik. A polgári iskolákat Eötvös József népoktatási törvénye hívta életre 1868-ban, anélkül azonban, hogy az oktatási rendszerben elfoglalt helyüket pontosan megjelölte volna. Emiatt a dualizmus időszakában sok vita és ellentmondás kísérte működésüket. A polgári iskolákról csak 1927-ben, Klebelsberg oktatáspolitikai törvénykezésének részeként született törvény. Az 1927. évi XII. törvénycikkből kitűnik, hogy Klebelsberg milyen szerepet szán ennek az iskolatípusnak, s hogyan kívánja azt fejleszteni. Az egész koncepciót nincs mód itt ismertetni, így csak azt emeljük ki, hogy legfőbb érve a pol38 A hallgatók létszámára vonatkozó adatokat a rektori beszámolók alapján ismertetjük. 39 Csongrád vármegye. Bp. 1937. Szeged c. fejezet, 53. p. 52
