Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Sz. Bozóki Margit–Szabó József: Nyelvjárási szövegek a szegedi kirajzású vajdasági temesközből II.

(Hogyan készítik elő eladásra a hagymát?)

— Hát | mikor főréstájjuk a földbe, ászt nagy réstával. Valamikor kézzé réstá- tuk, csak kézzé, de mostan van traktor.

(Mi az a restálás?)

— Résta — hogy mongyam má — dródból van csináva, dródbú van csináva. Ojan, mind a kerítés, csak — mit tudom — két miliméteres vaty hány, mög van szabva, hoty hány miliméterös a belső távolság, és avvá áddörgőjjük, annak lémén a szára a hagymának, és mikó az lémén, akkó van itten éty héjén ojan hej, ahova évigyük, éggy embömek itten van rostájja, amivé átengeggyük, és az majt kiválogati, és úgy megy asztán eladásra. Máskép nem lehet.

(Nagyság szerint szortírozzák.)

— Natysák szerint szortírozza, igen. És úgy asztán é lehet adni, máskép nem

lehet.

(És a fölső héját is ...)

— Ászt nem kő, a fölső héj az mögmarad, az nem lehet, hoty hát az légyűjjön.

(De ami fődes szokott lönni.)

— Az igen. A fődet asztat kiréstájjuk, má kint a fődbe ki van réstáva, a fődbe

mán.

(És zsákokba rakják?)

— Igen, zsákogba rakjuk, és van, mikó ősszel elaggyuk. Van ojan eset, hogy ősszel is ékel, de legnagyobb része tavasszá, tavasszá mén. Február, március | ez az időszakja az eladásnak.

(És hogyan tudják szakszerűen tárolni?)

— Palláson, palláson vékonyan é van terítve, ászt a palláson. Hát ha vastagon van, akkó muszáj télön forgatni, hogy mög né rohaggyon, mög né mönnyön tönkre, máskülönben nem lehet. Me nagyon, nagyon kő rá vigyázni, me irtózatossan hajlama van a rothatásra. Nagyon naty hajlama van hagymának rothatásra | úgy a naty hagymának, mint a makhagymának, ha nem vigyáz az ember rá.

(Vagy ha esős időszak van.)

— Nem, az esős időszak az nem határoz neki a rothadáshon, hanem asz határoz neki, hotyha összeverik, mindön, és úty töszik a pallásra. Asz sokat határoz a rothadás301