Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Szilágyi György: Helyi rendeletalkotás Szegeden a tanácsrendszer idején - II. A tanácsrendelet-alkotás gyakorlata és ennek jellemzői Szegeden
tematívák kapcsán kiemelni az egyes variációk előnyeit, illetve az esetleges kedvezőtlen hatásokat. Követelményként jelentkezett, hogy az előterjesztés kidolgozója jelezze, az előkészítésben kik, illetve milyen szervek vettek részt, melyek voltak a lényegesebb mellőzött javaslatok és a figyelmen kívül hagyásuknak mi volt az oka. A tanulmányozott időszakban a fenti elvárások eltérő módon érvényesültek, nem ritkán a tervezet összeállítójának felkészültségétől és igényességétől függően. A tervezetet természetesen jogi szempontból is vizsgálni volt szükséges. Hiszen a jogforrási hierarchia legalsó szintjén szereplő helyi rendeletek a jogszabályok más kategóriáival nem lehettek ellentétesek, ezen túlmenően pedig meg kellett felelniök a jogalkotás tartalmi és alaki követelményeinek is. A törvényességi szempontok szerinti véleményezésben jutott szerep hivatalon belül a titkárság jogtanácsosának, a tanácsi jogi bizottságnak, valamint az ügyészségnek. A végrehajtó bizottság szintén megvitatta a tervezetet, s döntött arról, hogy a tanács elé lehet-e terjeszteni, vagy még további teendők szükségesek a jogi rendezéshez. 3. / Ha a végrehajtó bizottság jogi szabályozásra alkalmasnak vélte a rendelettervezetet, s megfelelőnek ítélte az indokolását tartalmazó előterjesztést is, lehetővé vált a tanács elé terjesztésük. Ellenkező esetben a végrehajtó bizottság megszabta az általa kifogásolt megoldások korrigálását az előterjesztő feladataként. A rendelettervezetet és az indokolását tartalmazó előterjesztést a tanácstagok és a tanácsülésre meghívottak írásban kézhez kapták, így módjuk volt azt tanulmányozni, a választók, a lakosság vagy az érintett szervek körében tájékozódni, ami előfeltétele volt, hogy a tanácsülési vitában részt tudjanak venni. A tanácsrendelet-tervezetek ügyében a tanács testületé egyszerű szótöbbséggel döntött. Természetesen lehetőség volt egyes előírások megváltoztatására vagy elhagyására, esetleg az eredeti javaslatban nem szereplő rendelkezések beiktatására is a szavazás eredményeként. Bár Szegeden a helyi jogalkotás termékeny időszaka mintegy 35 évre tehető, még így utólag sem lehet egyértelműen minősíteni a döntést megelőző vitákat. Voltak olyan szabályozási témák, melyek élénk aktivitásra ösztönözték a testület tagjait, esetenként viszont a napirend különösebb vita nélkül zárult. 4. / Ha tanács a tervezetet elfogadta, ezen aktusával helyi jogszabályt alkotott, aminek meg kellett felelnie bizonyos tartalmi és alaki követelményeknek. Gondot kellett fordítani a megfelelő szerkesztésre, a pontos szövegezésre és a közérthetőségre. A rendeleteket évenként — a kibocsájtás sorrendje szerint — növekvő sorszámmal jelölték, később az év feltüntetése mellett szerepelt a tanácsrendelet számában annak a helyi közlönynek a megjelenési ideje is, amelyben a rendelet kihirdetésre került. A cím meghatározásánál arra törekedtek, hogy az kellő rövidséggel utaljon a rendelet tárgyára. A tanácsrendeletek szerkesztésénél az országos jogszabályok esetében szokásos elveket kellett érvényesíteni a rendelkezések elhelyezése (általános szabályok, tételes előírások, záró és vegyes rendelkezések) tekintetében éppúgy, mint a fejezetekre, szakaszokra és bekezdésekre tagolás terén. A tanácsrendeletet a tanácselnök és a VB-titkár együtt volt jogosult aláírni. 213
