Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)

Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez

lyet vasárnaponként a katolikus templomokban. A helyzet orvoslására felmerülő megoldások közül leghelyesebbnek tartotta, ha Szegeden diáktemplomot építenének. Javasolta, hogy az új templomot a jubileumi év alkalmából „Szent István Diáktemplomnak” nevezzék el, és így — véleménye szerint — a városban ez az új templom lehet az emlékév legszebb megörökítője.27 28 * * 31 32 A jelenlevő mintegy 500 szülő egyetértett a javaslattal, és még az értekezleten megalakították a „Szent István Diáktemplom-Egyesületet”. A szervezési és egyéb felmerülő teendők ellátására a négy iskola igazgatóit és hittanárait kérték fel. A templom felépítéséhez szükséges pénzösszeget elsősorban az egyesület tagdíjaiból akarták előteremteni.2»

A diáktemplom építésének tervét Glattfelder püspök messzemenően támogatta. 1938. május 11-én hagyta jóvá a szegedi „Szent István Diáktemplom-Egyesület” alapszabályait, és további jóváhagyásra felterjesztette a belügyminiszterhez. Az alapszabályok a templom építéséhez szükséges anyagi eszközök felsorolásánál még mindig a tagdíjakat tették első helyre, de ezek kiegészítéseként már számítottak ünnepélyek és esetleges gyűjtések bevételeire, valamint különféle adományok, illetve hagyatékok összegeire. 29 Sőt később úgy gondolták, hogy minden katolikus tanulótól évi két pengőt szednek be a diáktemplom építésére. Ez az ötlet nyilván azért vetődött fel, mert egyéb módokon nem gyűlt össze az építkezés megkezdéséhez a megfelelő nagyságú összeg. Ezért Glattfelder Gyula kérelmet nyújtott be Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy hivatalosan engedélyezze a fenti díj beszedését a tanulóktól. A minisztérium 1938. május 7-ei keltezésű válaszában azonban Szily államtitkár elutasító álláspontot képviselt: „... az állami középiskolák és felső kereskedelmi iskola tanulóinak hitfelekezeti célra külön díj fizetésére való kötelezéséhez elvi okokból sajnálatomra nem áll módomban hozzájárulni. ”30

Problémák merültek fel a megépítendő diáktemplom helye körül is. Eredetileg a Szent György utca (ma József Attila sugárút) és a Maros utca közé eső városi telken szerették volna felépíteni a templomot, de azt akkor a város már átengedte az evangélikus egyháznak. Ezután azt kérelmezték a polgármesteri hivataltól, hogy a Stefánia sétány felsőkereskedelmi iskola felőli részéből 700 m2 területet engedjen át a templomépítés céljára. Ha ezt a területet a város ingyen átadná, akkor a templom építési költségei körülbelül 50 000 pengőt tennének ki.3t A válasz azonban ismét elutasító volt. A polgármesteri hivatal 1938. július 9-én kelt iratában közölte, hogy: „... a városrendezési bizottság a kérelmezett helyet templomépítésre alkalmasnak nem tartja.”22 így a „Szent István Diáktemplom” építésének ügye függőben maradt. Sőt, a következő években sem kezdődtek meg az építési munkálatok. A ten' nem valósult meg.

De térjünk vissza az 1938-as év elejére! Február folyamán a Budapesten megalakított Szent István Emlékév Országos Bizottsága tagjául hívták meg Szegedről dr. Pálíy József polgármestert, dr. Tóth Béla polgármester-helyettest, dr. Konczvald Endre szegedi ítélőtáblái elnököt, dr. Paraszkay Gyula szegedi királyi törvényszéki elnököt és dr.

27 Szegedi Új Nemzedék, 1938. február 19. 4. p.

28 Szegedi Űj Nemzedék, 1938. március 2. 1. p.

M SzCsEPL 1140./1938. sz.

so SzCsEPL 25./1938. sz.

31 Csongrád Megyei Levéltár (továbbiakban: CsML.) IV. B. 1407. c. Szeged Város Polgármesteri Hivatalának iratai. Közigazgatási iratok. 11 578./1938. sz.

32 CsML. IV. B. 1407. c. 31 884./1938. sz.

99