Tanulmányok Csongrád megye történetéből 24. (Szeged, 1997)
Giczi Zsolt: Az 1938-as Szent István jubileumi év Szegeden. A szegedi katolicizmus történetéhez
Pap Róbertét, a szegedi ügyvédi kamara alel nőkét. 33 Glattfelder Gyula püspököt még 1937. október 20-án kérték fel az említett bizottság tagságára. 34 A megyéspüspök a „kettős szentév” nagyböjtjének kezdetén — 1938. március 5- én — pásztorlevelet intézett egyházmegyéje katolikus híveihez, melyet nagyböjt első vasárnapján olvastak fel a szószékekről. A körlevélben Glattfelder kifejtette, hogy az ellentétektől szabdalt és háborúktól sanyargatott világban csak a krisztusi szeretet erejével lehet megteremteni a békét. (Ne felejtsük el, hogy a körlevél kiadását csupán egy hét választotta el az Anschlusstól, és ennek egyre erőteljesebben megnyilvánuló veszélye nemcsak a nemzetközi politikai életben növelte az amúgyis óriási feszültségeket, hanem a magyarországi közhangulatra is nyomasztóan hatott!) Ezután a jogos büszkeség hangján szólt hazánk nagy ünnepéről, a Szent István jubileumi évről és a hozzá kapcsolódó XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszusról. A körlevél szervesen kapcsolódott Glattfelder Szent István jubileumi évvel foglalkozó megnyilatkozásai közé, melyekben szinte mindig kitért az ország szociális problémáira. A fő mondanivaló változatlan maradt: Magyarország szegényeinek támogatására az államnak sokkal hatékonyabb intézkedéseket kell tennie, mint eddig, s mindezt a ke- resztény'világnézettől áthatva és vezérelve szükséges cselekednie. így tud fennmaradni változatlanul a majd ezer éves magyar állam rendje. Hisz „... Szent István királyunk dicsőségét sem csak koronája és kardja hirdeti, hanem inkább kimeríthetetlen jósága és segítő készsége, mely miatt millió szív dobbant feléje s lett trónja szilárd alapja. S Isten is, amikor az ő emlékét különös jellel kívánta megörökíteni s vele népének utat mutatni, nem fejét vagy nyelvét őrizte meg az enyészettől, hanem kezét, amely a krisztusi jótékonyság oly áldott eszköze volt, hogy évszázadok múlva is figyelmeztette a magyart, hogy az Úr nemcsak áldozatot kíván, hanem mindenek felett irgalmat. ”35 Ebből az következett a püspök szerint, hogy lehet, sőt kell fényes ünnepségeket rendezni Szent István emlékére; „De minden szónál és dalnál beszédesebb és zengzete- sebb lesz a tett, amely különösen ezen nehéz időkben eltalál ... Szent Istvánnak példájára a nyomorgók otthonába, a szenvedők betegágyához, az árvák magányosságához s mindazokra a helyekre, ahol az önző világ azt mondja, hogy segíteni nem tud, pedig csak nem akar...”36 Glattfelder figyelmeztette a hívőket — mint egyéneket — a keresztény felebaráti szeretet által rájuk rótt kötelességekre. Azonban látta, hogy az elszórt jótettek csak pillanatnyi enyhülést jelentenek. A gazdasági világválság hatására mind általánosabbá vált társadalmi nyomor orvoslására intézményes formában szükséges megoldást találni. A fentiekből levont konzekvenciája: meg kell értetni mindenkivel, hogy „a népjóléti intézkedések továbbépítése minden család élete szintjének emelése érdekében elengedhetetlenül szükséges, s a vele járó áldozatokat mindenkinek nemcsak készséges lélekkel, de szeretettel kell vállalni ...”37 1938. március 6-án a Szegedi Magyar Állami Klauzál Gábor Gimnázium tartott jubileumi ünnepséget a Városi Színházban. Az ünnepségen a gimnázium diákjai előad- 33 * 35 * 37 33 Pálfy polgármester és Tóth polgármester-helyettes meghívása: Szegedi Napló, 1938. március 3. 2. dr. Konczvald és dr. Paraszkay meghívása: Szegedi Napló, 1938. március 5. 6. p., dr. Pap meghívása: lélmagyaronzág, 1938. március 8. 6. p. 3» SzCsEPL 515 /1938. sz. 35 Circ. Csanad. de anno 1938. Szeged, Juhász István Nyomdája. 1938./II. körlevél. 3« Uo. 37 Uo. 100
