Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)
Tápé halottai a második világháborúban
TÁPÉ HALOTTAI A MÁSODIK VILÁGHÁBORÚBAN A ma Szegedhez tartozó egykori nagyközségek háborús veszteségének számbavétele Szegedhez hasonlóan többéves kutatómunka eredményeként készült el. Ez a teljes névsor Tápé község második világháborús hősi halottairól és áldozatairól. A feldolgozás során figyelembe vettem a Hősök terén felállított emlékmű második világháborús emléktábláján felsorolt nevek listáját, amelyen 78 név szerepel. A háborús veszteségkutatás magyar szakmai körökben elfogadott elvei szerint kiterjesztettem a kutatást a háborúval összefüggő teljes katonai és polgári veszteségre, amely közvetlenül a harcokkal és a szovjet megszállás körülményeiből adódó atrocitásokkal függött össze. így a tápéi fejezetben összesen 103 fő hősi halott és áldozat szerepel. A kutatás során széleskörű forrásfeltárást kellett végeznem. Alapforrásként kezeltem a halotti anyakönyveket és a bejegyzések alapjául szolgáló még megtalálható holttányilvánító végzéseket, a szegedi járásbírósági határozatokat a háború kezdetétől 1998 végéig, a kézirat lezárásáig. Ehhez kapcsolódóan bizonytalan adatoknál az egykori (1900-1925 közötti) születési anyakönyveket is áttekintettem az adatok pontosítása céljából. A másik adatbázist Budapesten a Hadtörténeti Levéltárban a Honvédelmi Minisztérium veszteségkimutatása képezte. Ebben új neveket is találtam és ebből gyűjtöttem ki a katonai adatokat, az elhalálozás idejét és helyét. Végül mindezt a lakosság helytörténeti ismeretével és emlékezetével is ellenőriztem, nagyban csökkentve így a téves adatok lehetőségét. Fő törekvés az volt, hogy az áldozatoknak személy szerint állítsunk emléket. Ezért a rendelkezésre álló ismeretek mellett a feltárt forrásokból a következő adatok szerepelnek: foglalkozás, születési hely és idő — vagy az eltűnés, halálozás időszakában az életkor —, szülők neve (elsősorban a személy azonosításához nélkülözhetetlen anyja neve), családi állapot, az esetleges házastárs neve, s a legutolsó lakcím. Valamint a katonai adatok: rendfokozat, alakulat (állománytest és csapattest), bevonulási hely. Elsősorban az utolsó bevonulási idő, harci eseményekben való részvétel a döntő, valamint az eltűnés (utolsó életjeladás, vagy hír), továbbá a halálozás körülményei, lehetőleg pontos helye és ideje. Több háborús áldozat nevénél szándékom nem tudtam megvalósítani, mert a hiányos levéltári források ezt nem tették lehetővé. Itt csak arra utalok, hogy a háborúban, vagy hadifogságban meghalt. A község háborús embervesztesége így is nagy, az 1941-es népszámlálás 4654 fős létszámából 103 fő, amely 2,24%-os veszteséggel a régió átlaga közé tartozik. A 103- ból 8 fő a polgári áldozat: 4 felnőtt és 4 fő zsidó deportált, akik Auschwitzból nem tértek haza. A négy felnőtt a községért folyó harcok idején szovjet aknabecsapódás következtében halt meg. Kilencvenöt fő a katonaáldozatok száma, akik a hadműveleti területen, harctéren, vagy hadifogságban haltak meg. 271
