Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Tápé halottai a második világháborúban

A katonai áldozatok többség harctéren, katonai ütközetben halt hősi halált. Ezek között szembetűnően magas a 2. hadsereg alakulataiban a doni harcokban és a vissza­vonulás rémségei közepette elhunytak száma, mintegy 28 fő, a hősi halottak 30%-a. A bizonytalan, katonai adatok nélkül közölt hősi halottak között is lehetnek még doni áldozatok. Két nem tápéi katona is szerepel a névsorban, akik a községért folytatott harcokban áldozták életétüket és itt temették el. Számuk több volt, de őket Szegeden temették el, ott halotti anyakönyvezték és szerepelnek a szegedi kötetekben. Végül köszönetét mondok a tápéi lakosoknak, hogy gyűjtőmunkám során támoga­tást nyújtottak. Különösen Lele József néprajztudósnak, a község kiváló ismerőjének, Bodó Józsefnek, Török Jánosnak és másoknak, akik adatokkal és információkkal segí­tették a tanulmány megírását. (K. F.) HALOTTAINK Andrekovics József földműves, polgá­ri áldozat; Tápé, 1892.; Szijjártó Erzsé­bet - Andrekovics Pál; fel.: Szendrei Ir­ma; lh.: Tápé, Dózsa u. 137.; 1944. ok­tóber 10-én a községért folyó harcokban szovjet aknabecsapódás következtében meghalt. (Tápé HA. 46/1949. sz.) Báló József Mátyás honvéd; Makó, 1913. február 24.; Dombi Erzsébet - Bá­ló József; fel.: Gera Julianna (1940); lh.: Tápé, Rét 160.; Tartalékosként 1944. július 26-án mozgósítottak és Bácska-Palánkára hívták be frontszolgá­latra. A szegedi 9. gyalogezred 39/11. ikerzászlóaljába vonult be és előbb az aknavetős szakaszban, majd a géppuskás században teljesített szolgálatot. A zász­lóaljat augusztus 4-én Palánkéról Kárpát- aljára szállították, ahol Beregszász kör­zetében rakodtak ki és Mezőgecsén szál­lásolt el. A kecskeméti 13. gyaloghad­osztály kötelékeként augusztus 19-én Szolyván át megkezdte felvonulását Galí­ciába és itt a Hunyadi-állásban szeptem­ber 27-28-ig állóharcban tartotta fel a szovjet csapatokat. Ekkor a bekerítés ve­szélye miatt a Vereckei szoroson át visszavonult a Kárpátokban épült Árpád­állásba. Itt harcolt október végéig. Októ­ber 28-án Szolyvánál szovjet hadifog­ságba esett. Észak-nyugat Ukrajnában Korosztyenben a 7110. sz. hadifogolytá­borban embertelen körülmények és alul­tápláltság miatt flekktífuszban 1945 feb­ruárjában meghalt. (CsML, Kárpótlási kérelem és családi adatközlések, Szeged, 1999.) Ács Antal őrvezető; Tápé, 1915. áp­rilis 12.; Révész Mária - Acs Antal; lh.: Tápé; Tartalékosként 1944 júniusában mozgósították és Kaposvárra a 6. gya­logezred I. zászlóaljába hívták be front­szolgálatra. Alakulata a 10. gyaloghad­osztály hadrendjében augusztus végén az 1. hadsereg galíciai arcvonalába került, ahol a déli szárnyon súlyos harcokat ví­vott a Tatár-hágó körzetében. 1944. szeptember 27-én Nagyrakiétán a felső­lejtőn aknalövedék szilánkja fúródott a gerincoszlopába. A 10. gyaloghadosztály egészségügyi oszlopába (tábori kórház­ba) szállították, ahol hősi halált halt. Ne­ve a hősi halottak emlékművén szerepel. (HL. HM. 22. oszt. ir. szn.) 272

Next

/
Oldalképek
Tartalom