Kanyó Ferenc: Szeged és környéke második világháborús hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23/A. (Szeged, 2000)

Bevezető

János főhadnagy volt. Az alakulat Szeged Tisza Pályaudvaron és környékén helyezkedett el. Vagonokban itt tárolták a hadihíd építéséhez szükséges faanyagot is. Az oszlop szakaszairól (parancsnokaikról) további adataink nincsenek.

A városért folyó harcok megkezdése után az alakulatból igen sokan elszállingóztak. A harcokban nem vettek részt. Október 10-én 17 órakor a visszavonulás elrendelésekor a szegediek és környékbeliek eltűntek, nem tartottak a visszavonuló oszloppal, amely egyúttal a szegedi alakulat visszamaradó különítménye (vmk.-ja) is volt. Az V. utászzászlóalj vmk.-hoz hasonlóan Kiskundorozsmán át vonultak vissza és Paksra kerültek. Az oszlopból a visszavonulás során még megmaradtak Dunántúlon szovjet fogságba estek.4

Tragikus sorsú alakulat volt az 5. őrezred szegedi 5. őrszázada. Az 5. őrezred a magyar hadtörténelem kevéssé ismert alakulata volt, s kimondottan a Délvidék védelmére hozták létre. A bácskai csetnik ellenállás az újvidéki razzia után 1942 novembere - 1943 nyara között már kommunista partizánmozgalomként kezdett újra fellángolni, amelyet szabotázs akciók és robbantások jeleztek. Erre a támaszkodva Tito 1943. december 4-én Jajcéban ideiglenes kormányt hozott létre. A bizonytalanság légköre miatt 1943 tavaszától az V. hadtest több gyalogos és tüzér alakulatát kihelyezték Bácskába, amelyek az év végén visszatértek békehelyőrségeikbe. 1943 őszén őrezredeket állítottak fel, amelyek már békehelyőrségi rendszerrel, s állandó jelleggel a helyszínen tartózkodtak. Legénységi állománya folyamatosan változott. A századokat, bevonulási központok szerint egyet-egyet, szintén póttartalékosokból állították fel.

Két őrezredet állítottak fel. A pécsi IV. hadtest a 4. őrezredet, amely Dombóvár központtal a 4/1. őrzászlóaljból (benne az 1-7. őrszázad) és Kaposvár központtal a 4/II. őrzászlóaljból (benne a 8-11. őrszázad) szerveztek. A szegedi V. hadtest Újvidéken állította fel az 5. őrezredet. Ennek hadrendje és alárendeltsége a következő volt. Az 5. őrezred (parancsnoka Bucska László ezredes) közvetlenül rendelkezett a Szenttamás központú 5/III. zászlóaljjal és a Palánkán elhelyezkedő 9/1. zászlóaljjal. Hozzá kapcsolták még a 20/11. és 20/III. zászlóalj egy-egy századát. Ez kevésnek bizonyult, s

1943. december 6-tól meglévő szervezete változott. Közvetlenül az V. hadtest parancsnokának irányításával az 5. őrezred továbbra is az 5/III. és 9/1. zászlóaljból állt. A feladatok ellátásában segítségére volt a zombori 20. gyalogezred 20/11., a 20/III. és a szegedi 39/11. ikerzászlóalj, továbbá önállóan a 20/1. zászlóalj. Ez 1944 nyaráig nem változott.5

A századok őrségekre (szakaszokra) tagozódtak. Feladatuk vasútvonalak, hidak, bányák, posták, vízművek, raktárak, közművek stb. őrzése volt. A szegedi 5/5. őrszázad 1943 végétől szerveződött, a német megszállás után negyedik szakaszt is szerveztek. Az 1-2. szakasz a közúti- és vasúti híd (ennek parancsnoka Friss István törzsőrmester) védelmét, őrségét adta. A 3-4. szakasz látta el az egyéb őrző feladatot. Különösen a vasúti híd őrzése az 1944 nyári angolszász bombázások időszakában veszélyes feladattá vált, az ezt őrző szakaszból többen is hősi halált haltak.

4 HL. HM. 22. oszt. ir. 740. d. szn.)

5 Csima János: Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához (1938-1945). Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár 1961. II. 70-71.

14