Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
hatótávolságától, ezért újabb bombázásra már nem került sor, de a légoltalmi szigorítások még 1945. április 10-ig megmaradtak.85 Háborús erőfeszítések és a város kiürítése A német megszállás után az 1939-es honvédelmi munkakötelezettségről rendelkező törvényt jelentősen kiszélesítették. 1944. április 12-én a városban bevezették a nem zsidókat érintő kisegítő munkaszolgálatot is és április 24-én a 18-30 éves nők kötelező honvédelmi munkájáról hoztak határozatot. A rendelet értelmében főként a „tanulatlan női munkaerőt” kellett igénybe venni. Május 23-án már megkezdték a honvédelmi munkajegyek kiosztását, melyek alapján az addig nem dolgozó nőket is hadiüzemi munkára kötelezték. A „Női Önkénes Honvédelmi Munkaszervezet”-et július 13-án - közigazgatási irányítás mellett - a hadtestparancsnokság alá rendelték. A városnak és a lakosságnak súlyos kiadásokat jelentettek a katonai építkezések és az egyéb anyagi kötelezettségek. 1943-44-ben jelentős összegeket áldozott a város a területén lévő laktanyák felújítására, modernizálására, tetőszerkezetük javítására és 1944 tavaszától a laktanyai légópincék építésére. A Honvédelmi Minisztérium 1942-ben elhatározta a Bajai úti katonai repülőtér bővítését. E célból a repülőtér körüli földekből 50 kh területet vett igénybe a város. A tulajdonosoknak nem tudott elfogadható csereingatlant adni, így a kisajátítási eljárás elhúzódott. 1944. március 29-én viszont a kincstár honvédelmi célokra hivatkozva azonnali kisajátítást rendelt el. A tulajdonosokat csak részben kártalanították. Nagy tehertételt jelentett a katonai beszállásolási törvény, amelynek alapján házakat, lakásokat és intézményi épületeket foglaltak le. Erre a célra Szeged minden közép-, polgári és elemi iskoláját, a város intézményeinek üres helyiségeit igénybe vették. így pl. a Szilléri úti iskola emeleti részén zsidó munkaszolgálatosok laktak, földszintjét pedig raktárnak használták. A többi kisegítő munkaszolgálatost is iskolákban helyezték el. Móravárosban a Cserepes sori városi bérlakásokban az V. fogatolt vonatpótosztály elhelyezési körletét alakították ki, s innen csak október 7-én távoztak.86 A katonai készülődések állandósultak. A város lakosságát különösen súlyosan érintették a katonai behívások. Az év elejétől már két részleges mozgósítás volt, az . 1944. március 28. és április 4. közötti részleges mozgósítás pedig már érintette a széles körű, tömegeket is. Minden 16 és 60 év közötti férfit ellenőriztek, hogy milyen mértékben tett eleget katonai kötelezettségének. Március 31-én elrendelték azon 1909-1914. évben született hadkötelesek újbóli sorozását, akiket korábban alkalmatlannak minősítettek. A felülvizsgáló sorozást április 19-re fejezték be. 85 Tessin, Georg: Die Verbände und Truppen der deutsche Wehrmacht und Waffen-SS in Zweiten Weltkrieg. 1939-1945. Verlag E. S. Mittler and Sohn GMB. h. Frankfurt/Main. Band. 14. 311., 361. p. CSML. Mérnöki hiv. 11/72. sz. n. 1944. november 16-i bombázás dosszié 86 MOL. BM K-150. 3354. cs., CSML. Szefi. 436/1944., Szefi. OM. 363033., 363050/1944. 88
