Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
Április 12-én a mozgósítás előkészítéséhez és végrehajtásához új rendelkezés született, amelynek értelmében április-május hónapokban minden korábbi meghagyást, felmentést eltöröltek. A román fegyverszünet lehetővé tette a szovjet csapatok gyors előrenyomulását, így azok több száz kilométeres szakaszon Magyarország határai felé közeledtek. A katonai helyzet változása a román határhoz közel eső Szegeden rendkívüli háborús helyzetet teremtett. Szeptember 2-án Szegedre is kiterjesztették a különleges közigazgatási szabályokat. A városban megszüntették az addig külön engedéllyel működő mulatók, bárok nyitva tartását. Bevezették a hivatalokban a szombat-vasárnapi 8 órás munkaidőt, és azonnal berendelték munkára a szabadságon lévő tisztviselőket. Szeptember 2-án elrendelték a cigány katonai munkásszázadok felállítását, 4-én pedig a csökkentett állománnyal mozgósított katonai közigazgatási parancsnokságot arra kötelezték, hogy a katonai és polgári törzsüket azonnal egészítsék ki hadiállományra. A bulgáriai fegyveres felkelést követő napon, 1944. szeptember 10-én érvénybe lépett Szegeden a hadműveleti területre érvényes rendkívüli állapot.87 Szeptembertől jelentősen fokozódtak a katonai erőfeszítések. A 3. magyar hadsereg szervezése újabb személyi és anyagi áldozatot követelt a várostól. Az 5. tábori póthadosztály részeinek augusztus végi elvonulása után, szeptember 11-től újabb pótzászlóalj, illetve pótszázadok felöltését kezdték meg, s az alakulatok tiszti állományát szegedi tartalékos tisztekkel pótolták. A póthadosztály anyagi ellátását is a város fedezte: autókat, lovakat vonultattak be e célból. Szeptember 23-án kerékpárokat is gyűjtöttek a lakosságtól, 79 darab újat pedig a műszaki kereskedőktől vettek igénybe. Markovics Szilárd kereskedőtől 350 kerékpárt, 3 motorkerékpárt és 1 autót - teljes műszaki árukészletét - úgy kobozták el a „kincstár javára”, a 9. szegedi tábori pótzászlóalj részére, hogy áruelvonás címén büntetőeljárást is indítottak ellene.88 A város lakosságát a legérzékenyebben az újabb katonai behívás és mozgósítás érintette. Szeptember 8-9-én kezdődtek meg a pótalakulatokhoz történő behívások, melyek során vasutasokat, tűzoltókat, sőt még rendőröket is igénybe vettek. Ebből kifolyólag szeptember 21-én a kisegítő karhatalmi rendőröket is azonnali szolgálattételre szólították fel. A négy városin kívül a 8 belterületi orvosból hatot ugyancsak katonai szolgálatra hívtak be. 1944. szeptember 23-ától a front elérte Délkelet-Magyarországot. Hatására Szegeden szeptember 28-án bevezették a teljes és általános mozgósítást. Hirdetményeken és hírlapokban jelent meg a bevonulási parancs. Már szeptember 25-én elrendelték a polgári foglalkozásban való meghagyás felülvizsgálatát, majd október 1-jétől minden korábbi mentesítést megszüntettek. Azonnali hatállyal mozgósították a nem hivatásos tiszteket, tisztjelölteket, tartalékos tiszti és hasonló értékű vizsgát tett karpaszományosokat, szakszolgálatos tiszteket. Mozgósították az 1903-1908 87 HL HM. ein. 12301/M.I.b.~1944., 6796. cs. l.oszt. 600/Főv. rend., CSML. Szefi. OM. biz. 20/1944. 88 HL HM. ein. M 6798. cs. 15412/1944., CSML. Szefi. 1405/1944. 89
