Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
terméket rejtettek el és készáruraktárakat is kialakítottak. Ezen felül kereskedelmi üzleteket és raktárakat telepítettek ki, de még a tűzoltóságot is decentralizálták. A légoltalmi kiürítés és a széttelepítés súlyosan érintette a gazdasági életet, a termelés további dezorganizálásához, a gépek és nyersanyagok szétszóródásához, azok újabb pusztulásához vezetett. A bombázások ellen pedig csak így lehetett védekezni, hiszen minden üzemet és raktárt nem bombázhattak a szövetségesek.84 Nem sokkal Szeged elfoglalása után 1944. november 16-án a németek is bombázták a várost. A Kaposvárról felszállt német 12. közelfelderítő csoport gépei gyakran megjelentek a város felett, így az újszegedi állomás nagy hadiforgalmáról, a lebombázott vasúti híd ideiglenes építéséről pontos tudomásuk volt. A német légierőnek nem volt stratégiai bombázó ereje, ezért csak éjszaka támadhattak. Az egyetlen jelentős hadicélpontra koncentrált, nagy tömegű bombázással viszont hadászati eredményt kívántak elérni. Ennek minősíthető 1944. november 16-án Újszeged ellen intézett támadásuk is. A német gépek a Pécs-magyarmecskei repülőtérről szálltak fel. A II. repülőhadtest 10. éjszakai csatarepülőcsoportjának 1. és 2. százada, mintegy 25-30 gép vett részt a Szeged elleni bevetésben. A „Junker” Ju-88 éjszakai bombázógépek 23,45 órakor szórták le bombáikat. A ledobott bombák száma 210 volt, zömük az újszegedi vasútállomás-Temesvári körút-Szőregi út vonalában az Árpád Otthonig bezárólag hullott le. A legsúlyosabb károk az újszegedi vasútállomáson és á vasúti sínek mentén keletkeztek. Súlyosan megsérült a Szeged-Szőreg közút, 8 magánépület rombadőlt, 48 pedig súlyosan rongálódott. Közutakra, közterületekre is számos bomba hullott. A bombázás polgári halottainak száma csak 2 fő, amelynek oka, hogy Újszegednek ezt a részét kevesen lakták, már 1944 augusztusában hadműveleti területté nyilvánították, s lakosai átköltöztek Szegedre. A szovjet katonai áldozatok számát nem sikerült megállapítani. A német bombázás célja az új szegedi nagy hadiforgalom bénítása volt. A 2. Ukrán Frontnak a budapesti csata idején egyik legfontosabb hadiszállítási útvonala haladt a városon keresztül. Románián át Temesvár felöl folyamatosan érkeztek az utánpótlást szállító vonatok, amelyek kirakása a Szőreg és Újszeged állomás között kiágazó újszegedi Kendergyár iparvágányán történt, a gyár területén összeszedett ideiglenes kirakodó pontok felhasználásával. A kirakott nagy mennyiségű hadianyagot, lőszert így sem győzték folyamatosan átszállítani a Tiszán, ezért éppen a bombázott területen ideiglenesen raktárakat állítottak fel. A Kállay-liget mellett egy nagy lőszerraktárt építettek, amelynek környékére 13 bomba hullott. A hadműveleti helyzet gyors változása, Dunántúlra történő áthelyeződése azt is jelentette, hogy Szeged a későbbiek során egyre távolabb került a német gépek 84 HL HM. elnöki 6796. és 342/M. 42-1944., CSML. Szefi. 997/1944., Polgm. i. 14869., 31805., 51578/1944. 87
