Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
Szegedi alakulatok és szervezetük 1938-1943 között 1938-tól, a háborús készülődés jegyében a szegedi V. hadtestparancsnokság szerepe is felértékelődött, egyre több olyan területen érződött jelenléte, amely a polgári lakosságot közvetlenül érintette. Parancsnokai felkészült, tapasztalt tábornokok voltak, nevezetesen 1936. november 1-jétől 1939. augusztus 1-jéig vitéz Mérey László altábornagy, ezt követően 1941. augusztus 1-jéig vitéz Silley Antal altábornagy, majd 1942. augusztus 20-ig vitéz Feketehalmy-Czeidner Ferenc altábornagy, illetve 1943. augusztus 1-jéig vitéz Gyimesy Frigyes altábornagy. Platthy Pál altábornagy, aki korábban hosszú ideig a szegedi 9. gyalogezred parancsnoka is volt 1943. augusztus 1 - 1944. április 16 között töltötte be ezt a tisztséget. Vitéz Kálmán Imre vezérőrnagy 1944. május 1-jétől került a hadtest élére, de csak rövid ideig, mert a „Szabolcs” hadrend életbeléptetésével egy rövid időre a hadtestparancsnokság működése szünetelt, s 1944 szeptemberében állították fel újból. A hadtestparancsnokok között olyan művelt és szélesebb látókörű, színes egyéniségek is voltak, mint vitéz Silley Antal, aki szabatos és szép magyarsággal írt jelentéseket és feljegyzéseket követelt beosztottjaitól is. Az ő jelentéseinek egyike-má- sika valóságos kis irodalmi esszének is megfelelt, már ahogy ezt a katonai tartalom és nyelvezet megengedte. Platthy Pál altábornagy pedig, aki parancsnokként keménynek és merevnek tűnt, zeneileg rendkívül művelt, fiatalon kamarazenész, és művészet, zenekedvelő ember volt. Fricsai Ferencet, a későbbi világhírű karnagyot ő vitte a hadtestzenekar élére és a szegedi filharmonikus zenekarral, amelyet ugyancsak Fricsai vezényelt, a parancsnokság segítségével kétszer is végig turnéz- tatta egész Bácskát. Platthy vezérezredes 1977-ben bekövetkező haláláig állandó levelezésben állt Fricsai Ferenccel. Jó barátságban volt Palló Imre operaénekessel és írókkal, költőkkel is.6 A honvéd hadtestparancsnokságok szervezeti felépítése és funkciója a háborúra való felkészülés során és a háború alatt lényegesen nem változott. Az V. hadtest műszaki parancsnokának alárendeltségében a legjelentősebb szegedi egység a „Zotmund” V. utászzászlóalj (1932-ben még 3., majd 1934-ben 5. utászzászlóalj, s ekkor vette fel a „Zotmund” előnevet is) volt. A laktanyán kívüli külső gyakorló bázisuk a Boszorkány sziget alsó részén helyezkedett el, ahol a gyors és szakszerű folyami átkelést is gyakorolhatták. Az utászokhoz 170 cm magasság alatt nem is soroztak. Rátermett, fizikailag erős, főként parasztfiatalokból, valamint kőműves, ács stb. építőipari munkásokból válogatták össze a legénységet, amely kemény kiképzésben részesült. A kiképző tisztjeik között roppant kemény, olykor kíméletlen egyének is voltak, pl. vitéz Tövisváry Brúnó százados. A zászlóalj parancsnokai: vitéz Záray Emil alezredes (1937-40), aki később az V. hadtest 6 HL V. hadtest, hadtestparancsnoki intézkedések (1940-1941) (R. 179/19. csomó) és Kaiiyó Ferenc: Platthy Pál. Dokumentumközlés, Platthy Pál: „Fricsay Ferenc, a katona” Somogyi Könyvtári Műhely = SKM, 1982. 3. sz. 107-113. 12
