Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
egy árkász szakasszal is. A zászlóaljaknál vezető orvos és segélyhely volt, az alegységeknél sebesültvivő járőrök tevékenykedtek. A hadosztály mozgósítására 1944. július 19-én érkezett meg a honvédelmi minisztériumi értesítés. Közben a 9. gyalogezred békeállománnyal még Budapesten tartózkodott. A hadosztály parancsnokság ismételt sürgetésére csak július 24-én érkezett haza a 9/1. és 9/III. zászlóalj, a 39/11. ikerzászlóaljat pedig Topolyára, majd Újpalánkára mozgósították. A szegedi 9/1. zászlóaljparancsnokság 25-én már kivonult Szeged-Kiskundorozsmára, ahol megkezdődött a zászlóalj feltöltése, hadiállományra emelése. A gyalogezred kiszállítása a következő ütemezéssel történt: augusztus 1-jén Szeged-Rókus Pályaudvaron berakodtak és útnak indultak a 9. ezredközvetlen aknavető század, illetve az árkász és távbeszélő szakaszok, augusztus 4-én pedig a Szeged-Tisza Pályaudvarról a 9. ezredtörzs, Rókusról a 9. ezredközvetlen páncéltörő ágyús század. Augusztus 5-én Szeged-Rókusról a 9/1. zászlóalj 1. része, augusztus 6-án Szeged-Kiskundorozsmáról a 9/T. zászlóalj 2. része. Augusztus 4-én Szegedről kiszállításra került egy lovasszakasz is, amely az ezredközvetlenekhez tartozott és felderítő feladatokat végzett. A 9/III. zászlóaljat Hódmezővásárhelyről, a 39/11. zászlóaljat Újpalánkáról szállították a Kárpátokba, ahol Csap-Beregszász körzetében rakodtak ki.139 A gyaloghadosztály beérkezéséig az ezredparancsnokság és a 9/III. zászlóalj Nagyborzsaván, a 39/11. zászlóalj Mezőgecsén, a 9/1. zászlóalj Nagymuzsajban szállásolt el. Augusztus 7-12 között az új fegyvertípusok használatának begyakorlása zajlott. A végszállítmány beérkezése után a Beregszászon állomásozó III. hadtestparancsnokság egy hetes gyorsított ütemű hegyi kiképzést rendelt el, összfegyvememi gyakorlattal, éleslövészettel egybekötve, amelyen az új fegyverfájták és típusok kipróbálására is sor került volna. A gyaloghadosztályt a Borló havasok déli oldalára vezényelték, melynek során a 9. gyalogezred (a szegedi 14. és a kecskeméti 13. tábori tüzérosztállyal együtt) a Borsava patak völgyében Borsava, Bilke és Dolha területére menetelt. A hegyi kiképzés - leszámítva a meneteléseket - mindössze egy napig tartott, amely csak az éleslövészetre volt elegendő. A németek követelésére azonnal meg kellett kezdeni a német hadosztályok leváltását. Augusztus 19-én megindult a felvonulás az arcvonalba. Az első menetlépcsőben kiérkező 9. gyalogezred Dolha-Szolyva-Hársfalva- Alsó-Verecke-Vereckei szoros-Tucholka-Kozijován át Korosztov területére menetelt. A mintegy 140-150 km-es utat öt nap alatt tették meg és 24-én éjjel a Hunyadi-állásban a hevenyészve megépített védőállás-rendszerben a német 359. hadosztályt váltották le. A 9/III. zászlóalj a 101. német hegyi hadosztály jobb szárnyát vette át és egyúttal alá is rendelték a német hadosztályparancsnokságnak. A gyalogezred a Paraszka (1271 m) és Krzyv (1079 m) magassági pontok közötti területen helyezkedett el kb. 12-15 km hosszú vonalon. A 9/1 zászlóalj vette át a Paraszkát, annak csúcsán a németek által kiépített „Emmy” támpontját, ahonnan jól be lehetett 139 HL KSZV napló (gyűjtött adatok), Tömöry Jenő i.m. melléklet és 9-16. 122
