Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
megszűnt, a kiérkezett szegedi V. hadtestparancsnokság (parancsnoka Álgya-Pap Zoltán altábornagy) alárendeltségében harcoltak egészen november elejéig, a hadosztály felmorzsolódásáig.138 A 13. gyaloghadosztály egyik jelentős alakulata a szegedi 9. honvéd gyalogezred volt. Kivonuló parancsnoksága megfelelt a békeállományú felállásnak, vagyis parancsnoka Szász Ferenc ezredes, segédtisztje Szomolányi Ervin százados volt. Az ezredközvetlen páncéltörő ágyús század parancsnoka Sőreghy György főhadnagy volt, s a század 6 db elavult 40 mm-es ágyúval rendelkezett. Az aknavető századot Szécsi György főhadnagy vezette, ők csupán 81 mm-es vetőkkel rendelkeztek, a 120 mm-es vetőket csak kilátásba helyezték. Az előírások szerint 8-8 aknavetőből és páncéltörő ágyúból álltak fel az ezredközvetlen alakulatok. A szegedi 9/1. szegedi zászlóalj parancsnoka Károlyfalvy János százados, segédtisztje Smidt József tartalékos zászlós volt. Az 1-2-3. puskás századok parancsnokai: Herczegh Győző, Falkay György és Nagy Károly főhadnagyok voltak. A géppuskás századot Beleznay Győző főhadnagy irányította, s ők 9 db állványos Madsen géppuskával rendelkeztek. Az aknavetős szakaszt Falcione Mario hadnagy vezette, s a páncéltörős ágyús szakasz parancsnoka Gunda Miklós főhadnagy volt. A puskás századok 12 villás golyószóróval, 2 nehéz puskával, 2 gránátvetővel és 20-30 német páncélököllel voltak felfegyverezve. Sem a belga Madsen géppuska, sem a nehézfegyverek kezelésében nem volt gyakorlatuk, s csak a kiszállításuk utáni napokban ismerkedtek meg a számukra új fegyverekkel. A szabadkai 9 Hl. zászlóalj Budapesten maradása miatt a 39/11. iker-zászlóaljat mozgósították. Parancsnoka Pátkay-Lipták Ede őrnagy volt, a 4-5-6. puskás- és a géppuskás század parancsnokai Megyeri, Vangel és Papp Ambrus főhadnagyok, valamint Bartha és Hargitay Gyula századosok még zömmel a hivatásos tisztek közül kerültek ki, de a tisztikar döntő részét tartalékos tisztek közül mozgósították, a legénységi állományát ugyancsak. A gyaloghadosztály kilenc zászlóalja közül a leggyengébbnek bizonyult és gyakran igényelte az ezredtörzs segítségét. A hódmezővásárhelyi 9/III. zászlóaljat a szegedivel azonos értékűnek tartották. Parancsnoka 1944. május 1-jétől Csernohorszky László alezredes volt, de jelentéktelen fegyelmi ügy miatt augusztus 3-án, tehát éppen a kivonulás előtt felfüggesztették és Horkay László századost bízták meg a zászlóalj vezetésével. A 7-8-9. puskás századok parancsnokai Bakonyi, Szinok és Koroknay századosok voltak, a kocsizó géppuskás századot Talmácsi Mihály főhadnagy irányította. A 9. gyalogezred hírösszeköttetése jó volt, de elavult híreszközökkel rendelkeztek. Az ezred- és zászlóaljparancsnokságok alárendeltségében működőképes R- 4-es R-3-as rádiókkal felszerelt szakaszok voltak, a puskásszázadoknál R-l-es, a nehézfegyver századoknál és részben a zászlóaljtörzsnél R-2-es terjedelmes és nehéz súlyú, szinte hasznavehetetlen rádiók működtek. Az ezred rendelkezett még 138 Fabinyi József: i.m. Hadtörténelmi Közlemények 1991. 2. sz. 123-156. és Tömöry Jenő i.m. melléklete. A tisztikar névsorának pontosításában még jelentős segítséget nyújtott Pálfy Gyula vezérkari őrnagy (Szeged, Deák F. u. 24-26.) 121
