Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
a szegedi 9. gyalogezred ikerezrede a 39. volt. A dandárok kötelékébe egy-egy tüzérosztály tartozott, amelyek mozgósításakor ezredekké alakultak.4 Az 1938-39-es hadrendszervezés során a szegedi 5. vegyesdandár hadtestté alakulása 1939 közepéig elhúzódott. Az V. hadtest a 13. kecskeméti, a 14. szegedi és a 15. kiskunhalasi (egyelőre csak parancsnoksága) gyalogdandárokból állt, melyeknek gyalogezredei a 7., 9. és 20. tüzérosztályai pedig a 13., 14. és 15. hadrendi számot viselték. A hadtest tüzér és műszaki parancsnokságai továbbra is Szegeden maradtak, de jelentős változás volt, hogy a különböző városokban elhelyezkedő alakulatok helyben kaptak magasabb parancsnokságokat, amely hadrafoghatóságukat növelte. Az 1938-1939-es szervezeti változások alapján a 9. gyalogezred III. zászlóalja Orosházáról Hódmezővásárhelyre, a II. pedig Hódmezővásárhelyről Csongrádra került. Megváltozott a kiskunhalasi 5. határvadász dandár elhelyezkedése is, mivel 17. és 18. zászlóalja Szegedre települt. Az 1938-39-es hadrendszervezés kisebb kiegészítésekkel, módosításokkal 1943 nyaráig maradt fenn. Lényeges szegedi vonatkozású diszlokációs változás volt, hogy az 1941-42-es hadrendszervezés alapján a 14. dandár- illetve könnyű hadosztály parancsnokság Szegedről és a 9 dl. zászlóalj Csongrádról Szabadkára, a 16. kerékpáros zászlóalj Újvidékre települt. 1939-ben Szegeden létrehozták az V. árkásztábor parancsnokságot és a hadtestköteléken kívüli folyamőr századot zászlóaljjá szervezték át. 1940-ben bevezették a katonai elő- és utóképzést és megalakultak az ezt irányító és felügyelő szervek is. A hadtestparancsnokság területén Szegeden felállították a katonai törvényszéket. Az V. szegedi honvéd kórházban - amelyet 1898-1944 között szinte folyamatosan építettek - (ma Városi Közkórház) jelentős bővítésbe kezdtek. Ugyanakkor 1940 végén a 17. határvadász zászlóaljat Szegedről Nagyváradra helyezték, majd gyalogos zászlóaljjá szervezték át a zilahi helyőrségben5 Az alakulatok mennyiségi növekedése és az 1938-1941 közötti szervezési változásai olyan jelentősek voltak, hogy a szegedi V. hadtest teljes áttekintése a tanulmány kereteit túllépné, ezért csak a szegedi alakulatokat vizsgáljuk. Elsőként az V. hadtestparancsnokságot és közvetlen alakulatait: úgymint V. utász, V. híradózászlóaljakat, az V. fogatolt és az V. gépkocsizó vonatosztályt, V. árkásztábort, ezt követően a 14. önálló gyalogdandár parancsnokságot és alakulatait, így a 9. gyalogezredet, 14. tábori tüzérosztályt, majd a határvadász alakulatokat, illetve a 2. lovasdandárba, majd az 1. lovashadosztályba tartozó 16. kerékpáros zászlóaljat, végül a szintén hadtest köteléken kívüli V. (korábban 5.) repülő közelfelderítő századot és a III. folyamzár zászlóaljat fogjuk részletesebben bemutatni. 4 Csima János: Adalékok a Horthy-hadsereg szervezetének és háborús tevékenységének tanulmányozásához (1938-1945). Honvédelmi Minisztérium Központi Irattár. 1961. 9-11. (a továbbiakban Csima János) 5 HL HM elnöki 60000/eln. l/a-1938, 39000/eIn. l/a-1939. és 40400/eln. l/a-1940. sz. 11
