Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
A ,pZotmuniF V. utászzászlóaljai mozgósítása és hadiállományra emelése után 1944. április 21-én ünnepélyesen búcsúztatták Szegeden a Dóm téren. Az utászzászlóalj törzset, az V/l. kerékpáros utászszázadot és az V. önálló zsidó munkásszázadot Borgópundra szállították. Az V/2. utászszázad Kiszebrán rakodott ki, ahonnan a kijelölt elhelyezkedési körletébe, Párvára menetelt. A zászlóalj parancsnoka Mateika Rezső alezredes volt, a törzsalosztály parancsnoka vitéz Tövisváry Brúnó százados. Vezető orvosa Dr. Görgényi Tibor főhadnagy, az állatorvos Dr. Kiss Sándor makói állatorvos, tartalékos főhadnagy volt. Az utászzászlóalj századai a Máramarosi havasok déli részén a Kárpátok hágóinak, szorosainak lezárásában és az erődrendszer építésében vettek részt. Az orosz katonai fenyegetés hatására az Árpád-vonal építése ekkor gyorsult fel, s ez tette indokolttá alkalmazásukat. Munkásszázadok igénybevételével kilátást biztosító pontokat, rejtett tüzelőállásokat, bunkereket, lépcsőzetes védelmi erődítményeket építettek és ezekhez fenyőirtást végeztek. A hegy gyomrában tábori kórházat alakítottak ki és szereltek fel. A zászlóalj 1. kerékpáros utászszázad parancsnoka Preplár Károly százados vezetésével Borgópundról a Borgói hágó lezárását végezte és itt tevékenykedett augusztus végéig. A román kiugrást követően a századot szeptember elején átirányították a megalakuló 2. hadsereghez és a II. hadtestparancsnokság alárendeltségébe került. A megindult dél-erdélyi hadműveletben Tordánál az Aranyos patakon való átkelés műszaki lebonyolításával vitéz Luczfalvy őrnagyot bízták meg és a feladat végrehajtására szeptember 13-án alárendelték az V/l. utászszázadot, a 101/334. munkásszázadot, az ugyancsak szegedi 132. és a 131. fél hadihíd oszlop részlegeit.131 Ettől kezdődően a szegedi utászszázad részt vett a győzelemmel felérő „tordai csatában”. Szeptember 14-én a műszaki alakulatokat a nagyváradi 25. gyaloghadosztály parancsnokának Hollósy-Kuthy László vezérőrnagynak rendelték alá, s akit éppen a tordai csata idején léptettek elő altábornaggyá. (Hollósy-Kuthy Lászlóról, mint a kecskeméti 13. könnyű hadosztály parancsnokáról már korábban is szóltunk.) Az utászszázad a Tordánál védelemben lévő nagyváradi 25. gyalogezred (parancsnoka Böszörményi Géza ezredes) parancsnoksága alá tartozott, majd szeptember 20-ra forduló éjjelen kivonták innen és Tordától északra a 25. gyaloghadosztály tartalékát képezte, hogy a Tordai-hasadéknál szükséges műszaki munkálatokhoz rendelkezésre álljon. Itt ugyanis a megerősített szovjet páncélosékek erős támadást indítottak, hogy Tordát nyugatról megkerüljék. Német páncél-gránátos egységek a Tordai-hasadéknál nagy anyagi- és vérveszteséget okozva állították meg a szovjet támadó erőket és ezzel Magyarpeterdnél tisztázták a veszélyessé vált helyzetet. Szeptember 25-30-a között az V/l. kerékpáros utászszázad a 25. gyaloghadosztály jobbszárny-tartalékaként a Magyar Dezső alezredes parancsnoksága alá tartozó más műszaki alakulatokkal együtt az arcvonal meghosszabbítása miatt még északabbra tolódott el. Szeptember 30-tól a Soóky alezredes parancsnoksága alatt, a 131 HL KSZV napló (gyűjtött adatok) és Vkf. 1. oszt. 4091 KSZV hadniűv. 1944. 115
