Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
aljat támogatták az Óbéba-Nagyszentmiklós vonalában. A tüzérütegeket ért támadások során három szegedi honvéd itt halt hősi halált. Október 9-én visszavonultak Szegedre, a város nyugati részén foglaltak el tüzelőállást, s 10-én délután Kiskundorozsma-Kiskunhalas irányában Kecskemétre vonultak vissza, ahol a tüzérlaktanyában tartalékba kerültek. Az arcvonal közeledtével október végén az ütegeket Nagykőrös-Lajosmizse között a Budapest ellen indított támadás feltartóztatásában újból bevetették és november 1-jén a nagykőrösi erdőben lőszerhiány és a gyors szovjet előretörés miatt lövegeinek felrobbantására kényszerültek. Budapest felé szorultak hátrább, majd ugyancsak besoroltak a fővárost védő alakulatok közé. A lövegek nélkül maradt tábori pót tüzérosztályt hamarosan Dunántúlra irányították. A Balaton térségében folyó harcokban szétverték és pl. az 1. „Ottovay- üteg” 180 fős legénységéből mindössze 70 fő maradt meg. Ekkor újbóli felállításra Csehországba, Budweiszbe (Cseszké Budejovicébe) kerültek, ahol 1945. május 9-én orosz fogságba estek, s csak 1947 decemberében kerültek haza.129 Az 1944 tavaszi-nyári nagy mozgósítások után jóformán minden szegedi alakulat az 1. magyar hadsereg harcoló csapatai közé sorolt be. Ezek egy részét, elsősorban a hadseregközvetlen műszaki alakulatokat, a felállítás alatt lévő 1. hadsereg szervezeti előkészületei idején, még a nérúet megszállás előtt mozgósították. így 1944. február 13-án a katonai vezetés elrendelte az V. hadtest területén lévő és főként szegedi központú műszaki alakulatok közül a már mozgósított 118. utászszázadnak és a 105. vasútépítő híradó szakasznak teljes hadiállományra emelését. Ugyanekkor mozgósították a 126. és 132. hadihídoszlopokat lovak és hajtők nélkül, valamint a 103. hadihídcsoport parancsnokságot. Az ekkor mozgósított 105. vasúti munkásszázad március 5-én Kárpátalján már ki is rakodott. A többi alakulatnál az első mozgósítási napot február 18-ban jelölték meg és a menetkészültséget február 25-re kellett elérniük. A Honvédelmi Minisztérium március 11-én rendelte el a 2. páncéloshadosztály összes csapat-alakulatai számára a teljes hadiállománnyal való megalakulást. Ez ugyan szegedi csapatrészt nem érintett, de ahogy már tárgyaltuk, sok szegedi hadkötelest hívtak be ide ekkor. A német megszállás után március 28-án újabb, most már szélesebb körű mozgósítás kezdődött el. Elsőként az 1. hadsereg parancsnokságot riadóztatták, amelynek menetkészültségét április 3-ra kellett elérnie. Ez a honvédelmi minisztériumi rendelet vonatkozott a szegedi 105. gépkocsi szerelő oszlopra, a 105. hadifogolytáborra, az V. utászzászlóalj 1-2. és 3. utászszázadára, az V. utász munkásszázadra, a 105. önálló utászszázadra és a 153. önálló kerékpáros utászszázadra. Rövidesen sor került az összes szegedi utászalakulat mozgósítására is, amelyről együtt kell szólni.130 129 Fazekas István tizedes (Szeged-Ásotthalom IV. kér., 468.) és Kovács Péter honvéd (Szeged) visszaemlékezése. — Dr. Ottovay István tű. íhdgy. feljegyzése. 130 HL KSZV napló (gyűjtött adatok). 114
