Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
lyólag egy sor csapatáthelyezés történt. A 9. honvéd gyalogezred első zászlóalja Szegeden, a második zászlóalj Hódmezővásárhelyen, a harmadik Orosházán helyezkedett el. A 10. gyalogezred Békéscsabára került, amelynek I. zászlóalja Békéscsabára, a II. Orosházára az újonnan felépült laktanyába települt. A gyalogezred harmadik zászlóalját Szolnokon helyezték el. Igen jelentős változás volt, hogy az 5. határőrkerület parancsnok-helyettes elnevezéssel a vámőrségből határőrezred megszervezésével a gyalogdandár rejtett harmadik gyalogezredét hozták létre, amelynek parancsnoksága és 5/1. zászlóalja Szegeden, a II. Orosházán, a III. pedig Gyulán volt. A szervezeti változásokkal együtt a vegyesdandárok területét újból szabályozták és a zászlóaljak illetékességi területének keveredését is igyekeztek megszüntetni. A magyar honvédség végleges hadrendjében az 5. vegyesdandár eddigi szervezeti változásain túl Szegeden megszervezték az 5. határőr parancsnokságot, az 5. kerékpáros zászlóalj három századát és az V. csendőr lovas alosztályt. A szegedi vegyesdandár parancsnok ez idő tájt, 1930-1934 között dr. vitéz Shvoy Kálmán altábornagy volt.3 1932-ben más irányú tervek is születtek. A honvéd vezérkar elképzelése alapján elkészült a Huba hadrend, amelyet 1932. október 24-én a Katonai Korona Tanács elfogadott. A fő cél az volt, hogy megkezdik egy korszerűbb, ütőképesebb hadsereg megszervezését. Ennek megvalósítása azonban tíz évig elhúzódott és csak 1943-ra teljesült. Rövid távra a gyorsan mozgó alakulatok szaporítását, határbiztosítás erőteljesebb kiépítését és a hadrend korszerűsítését tervezték. Ebbe már az 1932-es szervezeti változtatások is beilleszkedtek. 1938-ig az első gyorsdandárt fel is állították, de a további fejlesztésekhez akkor még hiányoztak a belső és külső feltételek. A mennyiségi mellett a minőségi változások is jelentősek voltak. A felállt 1. gyorsdandárt például egy tüzérezreddel, egy kerékpáros és egy gépkocsizó utászszázaddal egészítették ki. Az 1938-39-es hadrendszervezés során megkezdődött a „Huba I.” fejlesztési terv gyakorlati megvalósulása, amely akkor megfelelt az európai, de mindenekelőtt a német hadrendszervezési elveknek. Ez alapján 1940 márciusában három hadseregparancsnokságot hoztak létre és a korábbi vegyesdandárokból hadtesteket alakítottak ki, amely a területgyarapodásokkal 1940 végére kilencre emelkedett. Minden hadtest alárendeltségébe három gyalogdandár került. A dandárok elnevezése 1942. február 17-től könnyű hadosztályra változott, hiszen nem rendelkeztek harmadik ezreddel. A békehadrendben csak egy gyalogezredük volt és csak a mozgósításkor állították fel a másik, úgynevezett ikerezredüket. Az ikreződés azt jelentette, hogy az anyaalakulat mozgósításakor átadta a saját tiszti, altiszti és legénységi állományának felét és a bevonuló tartalékosokból töltötték fel mindkét ezredet. Az iker- ezredek sorszáma 1940-től az anyaezredek számát harminccal haladta meg, így pl. 3 HL HM elnöki I.a. 104872., 111000/1942., Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918-1945. Bp. 1983.72,75-76, 113. 10
