Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
lási körzetből a támadó ék ugyan megkezdte előrenyomulását Kiskunfélegyháza irányába, de beleütközött az Alpár-Csongrád irányából támadó - mintegy 250 páncélosból álló - szovjet csoportosításba, amely visszavonulásra kényszerítette. A támadásból elhárító, védelmi harc lett. A következő másfél napon a Fretter-Pico hadműveleti csoportja ugyan még erőltette a Szeged irányába történő támadást, s erre többször kísérletet is tett, de eredménytelenül. Az OKH október 31-én a támadásra kiadott intézkedést módosítani kényszerült. A német csapatok ezt követő feladata a feltartóztatás, s a budapesti hídfőállás megerősítése lett.11 s Szegedi alakulatok az 1944-45 őszi-téli hadműveletekben 1944 augusztus-szeptemberében jelentős változások következtek be. Az 1944 április elején felvonult 1. magyar hadsereg július végén Galíciában súlyos vereséget szenvedett és visszavonulásra kényszerült. A szovjet csapatok már a Kárpátok előtt állottak, s az 1. hadsereg egyes szakaszain csak a kijelölt, s kevésbé kiépített erőd- rendszernek, a Hunyadi-állásnak vonalában tudta feltartóztatni őket. Parancsnoka ekkor már a lemondott Beregfy Károly vezérezredes helyébe lépett Miklós Béla vezérezredes volt. Az itt történt események hatására a hátországban újabb mozgósítások kezdődtek és augusztus elején a hadműveleti területre sorra érkeztek ki a mozgósított hadosztályok. Új seregtestek felállítására is sor került. Románia 1944. augusztus 23-i kiugrása új katonapolitikai helyzetet teremtett a térségben, amelynek következtében Magyarország heteken belül hadszíntérré vált. Augusztus 26-án a szovjet csapatok élei Erdélyben már behatoltak az Uz völgyébe, ezzel átlépték Magyarország akkori határát. Augusztus 28-án fontos katonai döntések születettek. A kolozsvári IX. hadtest törzse 2. hadsereg-parancsnoksággá alakult át, s parancsnoka Veress Lajos vezérezredes, addigi hadtestparancsnok lett. Ugyanakkor Erdélybe irányították a II. és VII. hadtestparancsnokságot és újabb seregtesteket. Ezzel egyidejűleg Heszlényi József altábornagy IV. hadteste azt a feladatot kapta, hogy a Nagyvárad-Szeged-Újvidék határvonalon biztosítási feladatot lásson el. Ezzel megindult a későbbi elnevezésű 3. hadsereg felvonulása is. A katonai intézkedések sorozata most már minden szegedi alakulatot és csapattestet érintett, amelyek harcoló alakulatként vettek részt a magyarországi hadműveletekben. Szinte valamennyi arcvonalon mind a három hadseregben megtaláljuk őket, de kiszállításuk időrendjének megfelelően a legtöbb az 1. hadsereghez került. Az 1. hadsereghez kiszállítottak közül elsőként említjük a szegedi V. hadtest- parancsnokságot és vezetési törzsét (kb. 200 fő), amelyet 1944 szeptemberében mozgósítottak. A Kárpátok előterébe vonult ki a magyar 1. hadsereghez. Parancs- 118 118 Dombrády Lóránd-Tóth Sándor: i.m. 380-381., Hans Fiiessner: i.m. 175. és Damóy Pál: i.m. 171. sz. 10-11. 106
