Dunainé Bognár Júlia – Kanyó Ferenc: A második világháború szegedi hősei és áldozatai - Tanulmányok Csongrád megye történetéből 23. (Szeged, 1996)
Bevezető tanulmány
páncéloshadosztály harcerejét, s a meglévő fegyverzetük egy része is csapatjavító műhelyekben volt. Az átcsoportosításokat nehezen sikerült végrehajtani. Október 27-én Abonynál, csak a 24. páncéloshadosztály állt rendelkezésre az 1., 13. és 23. páncéloshadosztályok még a Tiszától keletre harcoltak, illetve szétvert erőiket rendezték. Tiszai partváltásuk után október 30-án érték el éleikkel Nagykörös-Pilis területét. Késlekedésük miatt alkalmazásukat, harcba vetésüket a kényszerhelyzet döntötte el. A Szeged elleni támadás végrehajtásával Friessner vezérezredes Fretter-Pico tüzér altábornagyot, a 6. német hadsereg parancsnokát bízta meg. Fretter-Pico október 30-án vette át a Duna-Tisza között Bajától Szolnokig húzódó arcvonal mögött csoportosuló erők vezetését, törzse Füzesabonyban, majd november 1-jétől Hatvan mellett működött. A Breith altábornagy vezette III. páncéloshadtest, s az LVII. német páncéloshadtest került az alárendeltségébe. A támadást az október 29- én jóváhagyott végső terv szerint a III. német páncéloshadtest csapatainak október 30-án Kecskemét-Nagykőrös vonalon kellett volna megindítania, de az eredetileg elképzelt átcsoportosítást csak november 1-jén fejezték be.116 A 3. magyar hadseregen belül is átcsoportosítást hajtottak végre. A hadsereg egyetlen éppen nem harcoló alakulatát, az 5. tábori póthadosztályt irányították át a Duna-Tisza közére, a VIII. hadtestparancsnokság alárendeltségébe. A hadosztály maradványai Bátaszék-Szekszárd között gyülekeztek. Október 26-án a „Szűcs ezredcsoport” védelmi vonala mögött Bajaszentistván és Kalocsa között váltott partot és visszatért a Duna-Tisza közére. Kalocsa és Solt között csoportosították, innen október 30 - november 3 között vasúton és gépkocsiszállítással kerültek Nagykőrös körzetébe. Átcsoportosításuk fedőnevét „Tass mozgás”-ként határozta meg a 3. magyar hadsereg parancsnoksága. A hadosztály itt egyesült a 7dl. pótzászlóaljával, amely a Matoltsy-csoport részeként október 9-11 között Szeged védelmi harcában vett részt és október 15 óta a 3. magyar hadsereg balszárnyán a 20. gyaloghadosztály és a 8. tábori póthadosztály között tevékenykedett. Az 5. tábori póthadosztálynak a 24. német páncéloshadosztály támadó vonala mögött Szeged visszafoglalásában is szerepet szántak. A nagyszabású német-magyar támadási terv nem jutott el a kivitelezés stádiumába. A szovjet csapatok 1944. október 29-én délután 14 órakor megindított támadásukkal megelőzték a tervezett offenzívát, s egyúttal megkezdték a budapesti hadműveletük végrehajtását. Még ezen a napon rövid tüzérségi tűzelőkészítés után a 46. hadsereg Soltvadkert és Kiskunfélegyháza között áttörte az arcvonalat és a támadást Bugac irányában bontakoztatta ki. Ennek során Kistelektől északra tüzérségi találat érte a 23. tartalék hadosztály parancsnokságát is. A hadosztály vezetését átmenetileg Lengyel Béla altábornagy, a VIII. hadtest parancsnoka vette át.117 A német III. páncéloshadtest 24. páncéloshadosztályának október 30-án megindított Szeged elleni támadása ezek után már nem járhatott sikerrel. A megindu116 Damóy Pál: i.m. 1963. jún. 170. sz. 8 9.. Hans Friessner: i.m. 173. 117 Csinia János: i.m. 322., 361. és Dr. Kálmán Dániel: i.m. 318. 105
